Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 163 gosan 15 %-ra. becsüljük, akkor a különböző növénytermesztési ágazatokban a növénykártevők által okozott pusztítások az 1939. évben az alábbi értékű nemzetgazdasági károsodást idézték elő : gabonaneműekben 137,520.000 P hüvelyesekben 4,321.000 » kapásokban 106,722.000 » kereskedelmi növényekben 7,627.000 » szálas takarmányokban 38,045.000 » zöldség- és főzelékfélékben 7,265.000 » szalma, szár és kóróban 35,319.000 » gyümölcsökben 13,919.000 » szőlőben '. 16,645.000 » Összesen tehát 367,383.000 P a termés veszteség. Ezekből az adatokból tehát az állapítható meg, hogy a növény kárt evők évi pusztításának nemzetgazdasági értéke átlagban mintegy 350,000.000 pengőt tesz ki. Az előbbiekben már említettem, hogy a burgonyarák már hazánkban is megjelent. Ha burgonyatermesztésünket nem tudjuk rákellenálló burgonya fajtákkal átállítani, úgy a fentebb számított nemzetgazdasági károsodás még magasabbra fog emelkedni. . De számolni kell azzal is, hogy a burgonyatermesztés legnagyobb veszedelme, a kolorádói burgonyabogár nálunk is meg fog jelenni. E rendkívül veszedelmes burgonyakártevő egyetlenegy nőstényének egy nyáron mintegy 30 millió leszármazottja van, amelyek 2*5 hektár burgonyaföld termését teszik tönkre. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény kolorádói burgonyabogár leszármazottai által előidézett kár következtében 500 ember egyévi ellátásához szükséges burgonya veszne el. Nemcsak a meglévő növényi és állati kártevőkkel, mint pl. a kaliforniai pajzstetűvel és a burgonyarákkal kell megküzdenünk, hanem fel kell készülnünk az ezután esetleg megjelenő kártevőkkel szemben is, mint pl. a kolorádói burgonyabogár elleni védekezésre is. 3. A külföldi államok is már évekkel ezelőtt nagy súlyt vetettek a növénykártevők elleni küzdelemre. Németország, Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Franciaország, Svájc, Csehszlovákia, Kanada már évekkel ezelőtt megalkották növény egészségügyi törvényeiket és ezeknek végrehajtására növényegészségügyi és növényvédelmi szervezeteket létesítettek. A külföldi növény egészségügyi és növényvédelmi törvények különösen arra fordítanak gondot, hogy a növények, növényrészek és növényi termékek forgalmát úgy beviteli, mint kiviteli szempontból akként szabályozzák, hogy az állati és növényi eredetű kártevők behurcolását és elterjedését a lehetőséghez képest megakadályozzák. Általában az, a cél, hogy a növény kártevők megjelenése esetén a kártevőt minél kisebb területre szorítsák vissza. A Németbirodalom 1937. március 5-én hozta meg a mezőgazdasági növények • védelméről szóló törvényét. (Reichs^es'etzblatt I. Nr. 29» vom 8. März 1937. S. 271.) A német növényvédelemnek, illetve növényegészségügynek tudományos és kísérletező szerve a Birodalmi Mező- és Erdőgazdasági Biológiai Intézet (Biologische Reichsanstalt für Land- und Forstwirtschaft). A gyakorlati növényvédelem illetve növényegészségügyi szolgálat (Pflanzenschutzdienst) a birodalmi élelmezés 21* \