Képviselőházi irományok, 1939. IX. kötet • 721-777., XI-XII. sz.
Irományszámok - 1939-723. Törvényjavaslat az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről
12 723. szám. ságok kiküldötteinek számától és megrögzítjük egy meghatározott számban. A törvényjavaslat rendelkezése szerint a tagoknak ebben a csoportjában néggyel több (40 helyett 44) tag lesz, mint ahány tag a főrendi családok választása alapján a felsőházban jelenleg helyet foglalni jogosult. A törvényjavaslat ilyen értelmű rendelkezést foglal magában. A főrendi családok képviseletével kapcsolatosan még egy olyan új rendelkezést vettem föl a javaslatba, amely szintén a • területvisszacsatolásokkal válib időszerűvé. Ennek a rendelkezésnek értelmében a felsőház tagjaivá megválaszthatok lesznek a főrendi családok — egyébként választásra jogosult — olyan tagjai is, akik az 1926 : XXII. t.-c. 13. §-ának második bekezdésében megkívánt adócenzust azért nem érik el, mert az idegen megszállás ideje alatt ingatlanaikat hatósági intézkedés következtében vesztették el vagy hatósági intézkedést pótló jogügylettel elidegenítették. Meg vagyok győződve, hogy mindenki osztja azt a megállapításomat, hogy ilyen rendelkezés törvénybeiktatásával nemcsak a méltányosság követelményének teszünk eleget, hanem a közérdeket is szolgáljuk, mert olyan értékes személyeknek a megválasztására adunk lehetőséget, akik önhibájukon kívül és akarat elhatározásuk nélkül kerültek olyan helyzetbe, hogy a választójoghoz és a választhatósághoz előírt vagyoni mértéket nem érik el. Azt hiszem, hogy helyesléssel fog találkozni a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, amely az említett kedvezményt — tíz évre korlátozva — a lemenő javára is biztosítja. Amint már fentebb említettem, a visszacsatolt területrészekkel megnövekedett vármegyéknek a felsőházban nagyobb lélekszámmal való kép viselt etésé vei, továbbá a visszacsatolt területeken újból megalakult törvényhatóságok felsőházi képviseletének biztosításával részben megoldódik a felsőház taglétszámának időszerűvé vált felemelése is. A képviselőház és a felsőház taglétszáma között jelenleg fennálló nagy különbséget csökkenti a törvényjavaslatban foglalt az a rendelkezés is, amely a Kormányzó Űr részéről élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok számát huszonöttel felemeli. Az élethossziglan kinevezhető tagok számát az 1926 : XXII. t.-c. 23. §-a negyvenben állapította meg. Ezt a számot a területvisszacsatolásokról rendelkező törvények a felvidéki területre vonatkozóan néggyel, a kárpátaljai terület visszacsatolásával kapcsolatosan kettővel, az erdélyi és a keleti országrészre vonatkozóan tizenkettővel és a délvidéki területtel kapcsolatban újból néggyel emelte fel. Äz élethossziglan kinevezhető tagok számának felső határa jelenleg hatvankettő. A tapasztalat azt mutatta meg, hogy az élethossziglan kinevezhető felsőházi tagoknak fentebb említett korlátolt száma sok esetben útját állta annak a közérdekű követelmény érvényesülésének, hogy közéleti érdemekben gazdag férfiak kinevezhetők legyenek a felsőház tagjaivá, ahol képességeiket és élettapasztalataikat a köz szolgálatának szentelhetnék. Ennek a közérdekű szempontnak szolgálata mellett — amint már fentebb említettem — azzal az eredménnyel is jár a tagok számának ebben a kategóriában való felemelése, hogy a két Ház létszáma közötti eltérést úgyszólván teljesen megszünteti, mert a különbség így mindössze tizenegy marad. A tagok számának ebben a kategóriában való ilyen mérvű felemelése tulajdonképpen csak a főrendi családok részéről választott tagok számával szembeállítva jelent lényeges emelést, egyébként azonban nem változtatja meg a felsőház összetételének képét, sőt ellenkezőleg biztosítja azt a szerencsésen egyensúlyozott helyzetet, amelyet a törvényhozás az alaptörvény meghozatalánál az egyes tagkategóriák számarányának megállapításánál szem előtt tartott. A főrendi családok