Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-633. Törvényjavaslat a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről

633. szám. 65 határozott kötelessége ellen vétett. Ez az általában a honvédelem érdekeinek sérelmével járó és külön védelemben részesülő kötelességek megszegését jelentő kört az 1939 : II. t.-c. 191. §-ának első bekezdése utóbb kiterjesztette. A büntetési tétel azonban e téren sem magasabb, mint aminő a Btk. 467. §-ában általános szabályként foglaltatik. A javaslat mellőzve a szükségtelen megkülönböztetéseket, egységesen tíz évig terjedhető fegyházbüntetést állapít meg arra a közhivatalnokra, aki fontosabb ügyekben hivatott intézkedésre s aki ekként önálló és megkülönböztetett bizalmat feltételező hatáskörével él vissza, •*— valamint más közhivatalnokra is, ha egyes esetben vagy állandóan olyan feladattal tüntetik ki, amelynek hű teljesítéséhez fontos közérdek fűződik s így megközelíthetőségével különösen érzékeny hivatali kötelességet sért meg vagy veszélyeztet. Nem szorul bővebb fejtegetésre, hogy a bírónál és a vádhatóság tagjánál a pártatlanság olyan hivatali követelmény, amelynek legkisebb sérelme is a jogrend épségébe vetett közbizalom megrendülését jelenti. Tehát a bírót és a vádhatóság tagját mindenesetre azok közé a személyek közé kell sorozni, akik állásuk súlya vagy kötelességeik természete következtében megvesztegethetőségükkel a súlyosabb büntetésre válnak érdemesekké. Továbbá ugyanilyen súlyosságú büntetés éri azt a közhivatalnokot is, aki az előnyért hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában megszegte kötelességét és ezzel súlyos kárt okozott. Eltekintve ettől az utóbbi esettől — amelyet a jogelmélet delictum complexumnak nevezne — sem az alaptényálladék, sem a minősített esetek nem foglalják magukban azt a további elemet, hogy a közhivatalnok ne csak vállalkozzék a hivatalos kötelesség megszegésére, hanem azt csakugyan véghez is vigye. Ha a vesztegetés ilyen további káros eredményt okoz és feltéve, hogy a közhivatalnok kötelességszegése egyébként is büntető törvénykönyvbe ütközik, azt a mai bírói gyakorlat a részesekre is kiterjedően a megvesztegetés mellett önálló bűncselekményként bírálja el. Tiltott ajándékozás, A 3. §-hoz. Az 1. §. indokolásában már kifejtettem, hogy a javaslat miért tekinti más fajú és külön szabályozandó bűncselekménynek egyfelől a megvesztegetést, másfelől a tiltott ajándékozást, illetőleg ajándékelfogadást. Megvilágítottam ugyanott azt is, hogy az az ismertetőjel, amely a két büntetőjogi fogalmat egymástól elválasztja, abban áll, hogy az előnyígéret vagy előnykérés a közhivatalnok jövőbeli kötelességellenes cselekményének okozatos előidézésére irányul-e vagy sem. Ugyancsak az 1. §-nál kifejtettekhez képest a tiltott ajándékozás tekintetében is ketté kellett választani az előny nyújtójára és elfogadójára, azaz a közhivatali viszonyon kívül állóra és a közhivatalnokra vonatkozó büntetőjogi szabályozást. Ha az egyik oldalon sem az a cél, hogy a közhivatalnok érdemi kötelességszegést kövessen el, mai jogunk szerint a közhivatalon kívül álló, úgynevezett aktív fél rendszerint büntetlen marad. A Btk. 470. §-a ugyanis csak azt helyezi büntetés alá, aki ajándékával vagy jutalmával a közhivatalnokot kötelességének megszegésére indítani törekszik. Az 1915 : XIX. t.-c. 10. §-ának második bekezdése és az 1939 : II. t.-c. 191. §-ának első bekezdése szerint a már fentebb ismertetett körben, a kötelességszegésre rábírás célzata nélkül ajándéknak, jutalomnak vagy egyéb előnynek adása, juttatása vagy ígérése három hónaptól három évig terjedhető fogházzal büntetendő. Képviselőházi iromány. 1939—1944 VIII. köWt. 9