Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-717. Törvényjavaslat Szombthely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról
717. szám. 643 Melléklet a 717. számú irományhoz. Indokolás „a Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról" szóló törvényjavaslathoz. Törvényhozásunk több mint harmincöt évvel ezelőtt foglalkozott utoljára azzal a kérdéssel, hogy városaink közül melyek azok, amelyek kinőttek már a vármegye gyámkodása alól és kulturális, valamint gazdasági fejlettségük következtében elég fejlettek arra, hogy a törvényhatósági városok önállóbb életét folytatva megfeleljenek az azzal járó magasabb követelményeknek. Legutóbb az 1907 : LI. törvénycikk volt az, amely Miskolc várost a törvényhatósági jogú városok sorába iktatta. A Miskolc rendezett tanácsú városnak tör vényhatósági joggal felruházásáról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása — bevezető részében — a következőket foglalta magában : »Az 1876 : XX. t.-c. törvényhatósági joggal felruházott városaink létszámát lényegesen leszállította. 1876. előtt Budapest székesfővároson és Fiume város és kerületén kívül 71 városunk bírt önálló törvényhatósági joggal, melyek közül a most idézett törvénycikk 47 törvényhatóságot szüntetett meg. Azóta egyetlen újabb városi törvényhatóság sem keletkezett, s a törvényhatóságok jogkörét legutóbb szabályozó 1886 : XXI. t.-c. is minden újabb törvényhatósági jog adományozása nélkül, csupán konstatálta, hogy mely törvényhatóságaink léteznek s ezeket mint törvényhatóságokat, -— a törvényjavaslat indokolása szerint — az időközben végbement változásokból származható félreértések megelőzése céljából együttesen újólag is törvénybe iktatta. Oly sok városi törvényhatóságnak az 1876. évi XX. t.-cikkben történt visszafejlesztésével a törvényhozás azt a célt kívánta elérni, hogy összes kisebb városaink a vármegyék felügyelete alá helyeztessenek s ez alól — mint önálló törvényhatóságok — csak azok a városok vétessenek ki, melyek népességük, kultúrájuk és közgazdasági jelentőségük által különösen kiemelkednek. Ez az elv egészen túlhaladottnak a mai, sok tekintetben változott viszonyok között sem tekinthető. Igaz ugyan, hogy az 1876. évben lefokozott városaink s általában véve r.t. városaink a lefolyt három évtized alatt többnyire sokat haladtak s egy részük birtokába jutott azon előfeltételeknek, melyek az önkormányzati jogok nagyobb mértékével való felruházást indokolttá tennék. De összes rt. városainknak, közöttük e községi kategória erőtlenebb tagjainak is a vármegyék felügyeleti jogköréből való teljes elvonása s közvetlenül a központi kormány felügyelete alá helyezése a közigazgatásnak az önkormányzat rovására eső túlhajtott centralizálását jelentené, sőt nem felelne meg maguk az illető városok jól felfogott érdekeinek sem. Viszont azonban a nagyobb és erőteljesebb városok, melyek fontos kulturális és közgazdasági hivatást teljesítenek, s melyek az önkormányzati jogok érvényesítésére és megvédésére a vármegyék segítsége nélkül is elég erősek, a vármegyék közbeeső felügyelete által csak hátramaradást szenei*
