Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-717. Törvényjavaslat Szombthely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról

644 717. szám. védhetnek. Ugyanis a vármegye s a kulturális és közgazdasági gócpontot alkotó város céljai s az e célok elérésére szolgáló eszközök gyakran annyira különböznek egymástól, hogy az ilyen város, további fejlődésének komoly veszélyeztetése nélkül, nem hagyható meg a vármegye gyámsága alatt. E gyámság amellett, hogy a városi ügyek gyors elintézését is sokszor késlelteti, még olyan erőforrásokat is leköt, amelyeket az önálló város a maga közvetlen céljai javára sokkal sikeresebben értékesíthet. Már a törvényhatóságok létszámát leszállító, többször idézett 1876 : XX. t.-c. rendelkezésében is benne rejlett az a célzat, hogy a népességük, kultúrájuk és gazdasági jelentőségük által idővel kiemelkedő városok Önálló törvényhatósági joggal annakidején szintén felruházandók lesznek.« Az 1907: LI. törvénycikkbe iktatott törvényjavaslat indokolásának itt idézet megállapításait — a mai idők szemüvegén nézve is — teljesen helytállóknak tekinthetjük és annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy melyek azok a városaink, amelyeknek törvényhatósági jogú városokká alakítása már időszerűvé vált, ma is az idézett indokolásban foglalt szempontból tehetjük vizsgálat tárgyává. Azok között a városok között, amelyek a megyei városok keretéből kinőttek és érettek a törvényhatósági jogú várossá alakulásra, kétségkívül Vasvármegye székhelye : Szombathely és Somogy vármegye székhelye : Kaposvár állanak az első helyen közművelődési és közgazdasági jelentőségüknél fogva. A megyei városoknak a lélekszám figyelembevételével összeállított sorában Szombathely megyei várost csupán a pestkörnyéki városok, továbbá Nyíregyháza és Békéscsaba megyei városok előzik meg. Szombathely megyei város az említett sorban a hetedik helyen áll, Kaposvárral összehasonlítva pedig — az említetteken kívül — Szolnok megyei városnak van több lakosa. A pestkörnyéki városok törvényhatósággá alakulásának kérdése az egyre időszerűbbé váló Nagy-Budapest kérdésével függ össze, míg Nyíregyháza és Békéscsaba, valamint Szolnok a városias jelleg és a kulturális fejlettség szempontjából Szombathely, illetőleg Kaposvár mögött állanak. A lakosság lélekszáma tekintetében mind Szombathely, mind Kaposvár megelőzi Ungvár, Zombor, Baja és Komárom törvényhatósági jogú városokat is. Szombathely város lakosságának 2.2 %-a főiskolát, 7.5 %-a a középiskola 8 osztályát, 10%-a a középiskola 6 osztályát és 23.1 %-a a középiskola 4 osztályát végezte el. A lakosság 42.7%-a tehát a középiskola 4 osztályát vagy ennél magasabb iskolát végzett, a hat éven felüli lakosságnak 96.5%-a ír és olvas. A lakosság főfoglalkozása az ipar, az iparosok mellett azonban szépszámban vannak a városnak kereskedői is. őstermeléssel a lakosságnak mindössze 3.9 %-a foglalkozik. A városban két közkórház van 1110 ággyal. A város területén 13 elemi iskola, 4 iparos- és kereskedőtanonciskola, 4 polgári iskola, 3 gimnázium, 2 kereskedelmi iskola, róm. kath. hittudományi főiskola és számos szaktanintézet működik. Az összes közoktatásügyi intézmények száma 39. Szombathely r. kath. püspöki székhely, számos közhivatal elhelyezési helye és több kerületi hatósági szerv székhelye (hadtestparancsnokság, csendőrkerületi parancsnokság, tankerületi kir. főigazgatóság, stb.). A város belterületén villamosvasút bonyolítja le a forgalmat; csatornahálózata és vízvezetéke van. Szombathely a Budapest—Graz és a Bécs—Sopron—Nagykanizsa—Barcs vasúti fővonalak mentén és ezek keresztező pontján fekszik. Nyolc irányban közvetlen, tizenöt irányban pedig elágazó vasútvonala van és így a Dunántúlnak egyik fontos vasúti csomópontja.