Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-626. Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezet alapjának növelése tárgyában
40 626. szám. aggkori ellátás igénybevétele érdekében elhatározott lemondás bejelentéséig az 1914: LII. törvénycikk hatálybalépése után legalább tíz éven át megszakítás nélkül tagja volt legyen az Országos Ügyvédi Gyám- és Ny udgíj intéz étnek. Az aggkori ellátás folyósítására tehát legkorábban az 1925. évben kerülhetett volna sor, ami az ismertetett okokból lehetetlenné vált, figyelembevéve még azt is, hogy az 1914 : LII. t.-c. 6. §-ában az intézet részére rendszeresített évi állami hozzájárulás az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. törvénycikk alapján megszűnt. Ezekre a tényekre tekintettel az 1925: XX. t.-c. 4. §-a felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek az 1914 : LII. t.-c. 2. §-ának rendelkezésén alapuló szóbanlevő nyugdíjfizetési kötelezettségét rendelettel felfüggeszthesse, ami az igaz ságügy miniszternek a 31.510/1925. I. M. szám alatt kibocsátott rendeletével meg is történt. Az 1925 : XX. t.-c. említett 4. §-a továbbmenő mértékben is rendelkezett az intézet viszonylagos szolgáltatóképességének biztosítása érdekében, amennyiben arra is felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy módosíthassa vagy kiegészíthesse az 1908 : XL. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az ellátási összegek többszörözését teszik lehetővé. Ebben a tárgyban az igazságügy miniszter a 13.900/1931. I. M. szám alatt kiadott rendeletével rendelkezett. Az aggkori ellátás (nyugdíj) terheinek fedezésére szolgáló s az 1924 : IV. törvénycikk rendelkezései alapján megszüntetett évi állami hozzájárulás helyébe az 1928 : XI. t.-c. 2. §-a az állami költségvetésről szóló törvényekben évenkint meghatározott összegű segélyt állapít meg az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet számára. Az 1928 : XI. törvénycikk megalkotásakor azonban teljesen kétséges volt az, hogy az állam egyáltalában adhat-e s ha valamikor adhat, mikor juttathat az intézetnek akkora segélyt, amekkora elegendő lenne az aggkori ellátás fizetésére. Ezért a törvényhozás fontosabbnak tekintette azt, hogy inkább a munkaképtelen ügyvédek s az elhalt ügyvédek hozzátartozói kapjanak a viszonyokhoz képest méltányos összegű ellátást s ehhez képest az 1928 : XI. t.-c. 2. §-nak második bekezdése felhatalmazza az igazságügyminisztert arra, hogy átmenetileg az évi államsegélynek az özvegyi, árvái és munkaképtelenségi ellátás kiegészítésére felhasználását engedje meg az intézetnek. A felhatalmazás alapján azóta minden évben történt ilyen értelmű igazságügy miniszteri rendelkezés. Ilyen előzmények után foglalja egységes szabályozásba az 1934 : XXIII. törvénycikk az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetre vonatkozó rendelkezéseket, főképpen abból a célból, hogy az intézet anyagi egyensúlyát lehetőleg biztosítsa. Az ismertetett rendelkezések kétségkívül hozzájárultak a nagyjelentőségű szociális célok szolgálatára rendelt intézet szolgáltatóképességének fokozásához ; az intézet azonban az ilyen értelemben tett rendelkezések alapján és az évi államsegély igénybevételével sem tudott még megközelítően sem eleget tenni törvényes rendeltetésének olyan mértékben, aminőt az 1908 : XL. törvénycikk meghatározott. — Az intézet szolgáltatóképességének biztosítása az intézet előbb hangsúlyozott szociális jelentőségénél fogva közérdek ; az államsegélynek olyan mértékre felemelését azonban, amely teljesen lehetővé tenné a kellő összegű ellátások és nyugdíjak kiszolgáltatását, kizárja egyfelől az államháztartás helyzete, másfelől az a megfontolás, hogy az ügyvédek nyugdíjának és ellátásának az állami hozzájárulásra alapítása az úgynevezett szabadfoglalkozások más köreiben működők hasonló igényeit kelthetné fel, aminek kielégítése az államháztartás olyan megterhelését jelentené, amelyet az nem vállalhat, elutasítása pedig a társadalmi igazságosság elvét sértené. — Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szolgáltatóképességének megfelelő biztosítása érdekében tehát az érdekelt ügyvédi
