Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-626. Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezet alapjának növelése tárgyában
626. szám. 41 kar hozzájárulásához kell folyamodni olyan módozatok szerint, amelyeknek követése az adott viszonyok közt a legcélravezetőbbnek mutatkozik. Ebben az irányban a kezdő lépést jelentik az 1050/1932. M. E. s az ennek végrehajtásaképpen 15.000/1932. I. M. számú rendeletek rendelkezései, amelyek a közmegbizatásban eljáró ügyvédek és egyéb személyek közmegbizatás alapján járó díjainak egy részét juttatják az intézetnek. Hasonló elvi alapon kívánja a célt előmozdítani az 1930 : XXXIV. t.-c. 142. §-nak a rendelkezése, amely az ügyvédi meghatalmazáson levonandó jóléti hozzájárulást rendszeresít az intézet szolgáltatásainak céljára. Az erre vonatkozó részletes rendelkezéseket — : az 1930 : XXXIV. t.-c. említett 142. §-ában kifejezett törvényhozói elhatározás megfelelő végrehajtásaképen — az 1938 : VI. törvénycikk tartalmazza. Az ismertetett újabbkeletű rendelkezések megjelölték azokat a módozatokat, amelyek mellett az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szolgáltatóképessége az intézetet létesítő 1908 : XL. törvénycikk alapelveinek szellemében fokozatosan biztosítható. A szóbanlevő rendelkezések eredményei alapján megállapítható tapasztalatok szerint azonban ezen az úton még mindig további rendelkezésekre van szükség. Az ügyvédség gazdasági és kereseti helyzete még mindig nem teszi lehetővé az intézeti járulékoknak a megkívánt mértékben szükséges általános felemelését, ugyancsak nem lehet szó arról sem, hogy az intézeti szolgáltatások továbbemelt állami hozzájárulásból fedeztessenek. A törvényjavaslat tehát — az ] 908 : XL., illetőleg az 1934 : XXIII. törvénycikk alapgondolatának szellemében — az érdekelt ügyvédi kar úgynevezett önadóztatása útján törekszik fokozatosan tovább növelni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapját annak elrendelésével, hogy minden ügyvéd köteles az intézet céljára kereseti adóalapjának összegéhez igazodó jóléti hozzájárulást fizetni. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának az önadóztatás útján való további növelésére irányuló kezdeményezés az intézet szolgáltatásaira vonatkozó tapasztalatok alapján az ügyvédi kar hivatott törvényes képviseleti szervei részéről az érdekelt ügyvédi kar köréből indult ki s ezt a törekvést az igazságügyi kormányzat alapos megfontolás után indokoltnak és közérdekűnek találta. Az a körülmény, hogy az ezen az alapon javasolt jóléti hozzájárulás az ügyvédek kereseti adójának összegéhez igazodik (1. §.), — ideértve a szolgálati alkalmazásban álló ügyvédek tekintetében az alkalmazottak kereseti adóját is — már egymagában biztosítja azt, hogy az ügyvéd keresetének mértékéhez képest járul hozzá az intézet terheihez. Az arányos megterhelés elvét a javaslat még erőteljesebben érvényesíti azáltal, hogy a jóléti hozzájárulás összegének meghatározásában méltányos emelkedést alkalmaz, kisebb mértékben terhelve a kisebb keresetű ügyvédeket s mérsékelten emelve a hozzájárulás mértékét a nagyobb keresetű ügyvédek tekintetében. A javasolt jóléti hozzájárulás várható számszerű eredményéről az ügyvédi kamarák körében végzett tájékozódások alapján is csak megközelítő becslést lehet tenni. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet az általa végzett számítások alapján megközelítőleg évi 550.000 pengő bevételt vár abban az esetben, ha a jóléti hozzájárulás minden megkülönböztetés nélkül a kereseti adóalap 3%-a lenne s abban az esetben pedig, ha a jóléti hozzájárulás összege 1%-tól 4%-ig terjedne aszerint, amint a kereseti adóalap 1200, 3000 és 10.000 pengőt nem halad meg, illetőleg annál nagyobb, megközelítőleg 480.000 pengő az intézet által várt bevétel. Ez lehetővé tenné azt, hogy az özvegyi és árvaellátás, valamint a rokkantellátás összege megközelítőleg 40%-kal felemelhető legyen. Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának számításai szerint abban az esetben, ha a jóléti hozzájárulás Összege 1%-tól 3%-ig terjedne aszerint, amint Képviselőházi iromány. 1939—1944. VHLkőteit, 6
