Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
645. szám. 171 A javaslat 5. §-ának (s) bekezdése azt biztosítja, hogy a térítés kiszámításának alapjául szolgáló adatok rendelkezésre álljanak abban az esetben is, ha a földadókataszteri tiszta jövedelem vagy házadóalap az irányadó időpontra nézve kimutatva, vagy megállapítva nincs. Ez a rendelkezés gyakorlatilag főként az idegen •uralom alól felszabadult és visszacsatolt területeken fekvő zsidó birtokok ellenértékének megállapítása szempontjából bír jelentőséggel. Az 1940 : IV. t.-c. 36. §-ának (s) bekezdése szerint a mezőgazdasági ingatlanok ellenértékének megállapításában azt is figyelembe kell venni, hogy a tulajdonos háborús viszonyok közepette vagy gazdasági válság idején rendkívül előnyösen, vagy a rendkívüli viszonyok következtében elért jövedelméből szerezte-e ingatlanát. Minthogy az említett rendelkezés csak a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozik, a jelen javaslat pedig az erdőgazdasági ingatlanok átvételét is lehetővé teszi, indokolt e rendelkezést az erdőgazdasági ingatlanokért járó térítés megállapításának esetére is kiterjeszteni. Az erdőgazdasági ingatlanok előnyös megszerzését gyakran a rendkívüli f ahasználat útján elért nyereség tette lehetővé. Ezért a (e) bekezdés szerint a térítés összegének megállapításában ezt is figyelembe kell venni. A 6. §-hoz. -Az 5. § (i) és (2) bekezdése szerint a mezőgazdasági ingatlanokért és a házadó alá eső épületekért járó térítést a földadókataszter, illetőleg a házadó kivetési munkálatok adatai alapján kell megállapítani. Ezzel szemben egyes ingatlanok, az ingóságok és az üzemi berendezések értékelésénél — a már kifejtett indokok miatt — a becslési eljárást nem lehet mellőzni. Az ezekért járó térítést tehát a javaslat szerint is becslés útján kell megállapítani. Ebből a szabályból önként következik, hogy a javaslat egyik legfontosabb célkitűzését, amely az eljárás ütemének fokozására irányul, csak úgy érheti el, ha az eddigi nehézkes becslési eljárási szabályok helyett megfelelőbb szabályokat állapít meg. Erre tekintettel a 6. § új becslési eljárást rendszeresít. *A jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kijelölt ingatlanokat saját szakértőjének becslése alapján értékeli. Ha a földmívelésügyi miniszter határozatát az átengedésre kötelezett sérelmesnek találja, az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtáblához fordulhatott panasszal. A bíróság ilyenkor rendszerint szakértő bevezetését rendeli el és a szakértő becslése alapján állapítja meg az ingatlanok valóságos és teljes becsértékét. Ezzel szemben a jelen § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a földmívelésügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt hatóság (hivatal, intézet) az általa megállapított becslési összeget az érdekeltekkel közli s ha az érdekelt a megállapítást nem találja kielégítőnek, a közléstől számított 15 nap alatt kérheti, hogy a becslési összeg tekintetében szakértő bizottság adjon véleményt. Eszerint tehát, ha az átengedésre kötelezett a földmívelésügyi miniszter megállapítását sérelmesnek tartja, nem fordulhat azonnal az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtáblához, hanem előbb azt kérheti, hogy a becslési összeg tekintetében szakértő bizottság adjon véleményt. Ilyen esetben a földmívelésügyi miniszter a szakértő bizottság véleményének mérlegelésével határoz. A minisztert a szakértő bizottság szakvéleménye ugyan nem köti, ha azonban a miniszter a térítést a szakértő bizottság által megállapított becslési összegnél kisebb összegben állapítja meg, az átengedésre kötelezett panasszal fordulhat az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtáblához s panaszában kérheti, hogy a bíróság a miniszter által megállapított térítést a szakértő bizottság által megállapított érték erejéig emelje fel. A kérelem a szakértő bizottság által megállapított értéknél nagyobb összeg erejéig nem terjedhet (10. § (1) bek.). Ebből viszont az is következik, hogyha a miniszter a szakértő bizottság által megállapított összeget állapítja meg térítésként, a megállapítás ellen nincsen panasznak helye. 22*
