Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

645. szám. 149 tulajdoni földeket, hanem a haszonbérleteket is, másfelől pedig nemcsak az izraelita vallásúakat, hanem a fajilag zsidókat is számításba vesszük, akkor a zsidóságnak a földvagyonban részesedő százalékos arányszáma az összes népességben elfoglalt arányánál legalább kétszernagyobb. Az 1935. évben foganatosított birtokstatisztikai összeírás adatai szerint a haszonbérletek együttes kiterjedése 2,798.477 kat. hold volt, amelyből 1,387.588 kat. hold (49*6%) jutott a 100 kat. holdon aluli kishaszonbérletekre, 717.614 kat. hold (25-6%) a közép- és 693.275 kat. hold (24-8%) a nagy haszonbérletekre. Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a bérbeadott terület nagysága -— különösen a nagyobb birtokkategóriákat illetően =— 1925 óta nőtt. 1925-ben ugyanis a középés nagybirtoknak csak mintegy 20%-a volt haszonbérbeadva, ezzel szemben 1935ben ugyanezekből a birtoknagyságcsoportokból már 23-2% volt a haszonbérlet. Tekintetbevévé, hogy a zsidóság előszeretettel mindig a nagyobb haszonbérletek felé fordult, feltehető, hogy a zsidóságnak haszonbérlő tevékenysége 1925 óta nem csökkent és az elmúlt években — az időközben történt birtokelaprózódást is figyelembevéve — megközelítően ugyanannyi földterület lehetett haszonbérletként a zsidóság kezén, mint az 1920-as évek közepén. Még inkább nyilvánvaló a zsidóságnak a föld bírlalásában vitt aránytalanul nagy szerepe, ha a foglalkozási adatokat is szemügyre vesszük. Az idevágó eredmények azt mutatják, hogy 1930-ban az őstermeléssel foglalkozó kereső népesség 2,031.362 főnyi számából mindössze 5.786 (0-3%) volt a zsidó. Az őstermelés keretén belül azonban ez a kisszámú zsidóság vagy mint földtulajdonos vagy mint haszonbérlő vagy legalább is mint gazdasági tisztviselő helyezkedett el, a legnépesebb két csoportban ellenben, a gazdasági cselédek és munkások csoportjában mindössze 0'1%-kal szerepelt. Jellemzők idevonatkozóan a következő adatok : zsidó földbirtokos zsidó haszonbérlő nagyságcsoport % nagyságcsoport % 1000 kat. holdon felül 9*7 1000 kat. holdon felül 42-0 200—1000 kat. hold ........ . 15-4 200-1000 kat. hold .. 38-4 100- 200 » » ....... . 7-0 100- 200 » . 13-0 50— J00 » . 2-4 50- 100 » . 5*2 20— 50 » » . . 0-8 20- 50 » . 1-7 10- 20 » » . 0-3 10- 20 » » . 0-7 5- 10 » . 0-2 5- 10 » . 0-2 1- 5 » . 0-1 1- 5 » » ..,..., . 0-1 1 » holdon alul... . 0-1 1 » holdon alul... . 0-5 Látható e számadatokból, hogy a zsidók aránya mind a birtokosoknál, mind a haszonbérlőknél a három legmagasabb kategóriában a legnagyobb. Az alsóbb csoportok felé arányszámaik fokozatosan csökkennek és. a legkisebb kategóriákból szinte teljesen hiányzanak. Ez a rétegeződés világít rá a legjobban arra, hogy a zsidóság a földben és a földdel kapcsolatos invesztált és ingó tőkékben számarányát mily messze meghaladóan részesedik. Vizsgáljuk ezek után, hogy Magyarország mai területén mennyi a zsidó földbirtokok összes kiterjedése. A Felvidékkel és Kárpátaljával megnagyobbodott trianoni területen az 1939: IV. törvénycikk megindult végrehajtása kapcsán 620.000 kat. hold, a második bécsi döntéssel visszacsatolt keleti és erdélyi részeken ezideig mintegy 55.000 kat. hold zsidó mezőgazdasági ingatlant jelentettek be. A legutóbb visszatért Délvidéken a zsidó mezőgazdasági ingatlanok kiterjedése hozzávetőlegesen 25.000 kat. holdra tehető. Az ország mai megnagyobbodott terű-