Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

645. szám. 133 donosnak, úgyszintén a birtok zsidó haszonélvezőjének és zsidó haszonbérlőjének a gazdasághoz tartozó állatállományára és holt felszerelésére is. (2) Zsidót kis- vagy nagyközség területén fekvő és az (1) bekezdés alá nem eső ingatlanainak átengedésére is kötelezni kell, kivéve lakóházat, a hozzátartozó és szükséges vagy szokásos mértéket meg nem haladó udvart és kertet. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek mező- vagy erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületek és az üzem folytatásához szükséges udvar, rakodó és egyéb üzemi területek tekintetében, ideértve azokat a területeket is, amelyek az üzem folytatásához szükséges bányatermékeket szolgáltatják. Abban a kérdésben, hogy ezen a címen mely területeket kell az átengedési kötelezés alól kivenni, az iparügyi miniszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter határoz. (4) Az átengedésre kötelezett kijelölése szerint az (1) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból legfeljebb száz kataszteri hold mező- vagy erdőgazdasági ingatlant a szükséges lakóházzal, gazdasági épületekkel, állatállománnyal és holt felszereléssel együtt, a (2) bekezdés értelmében átengedés alá eső ingatlanokból pedig e

gy> legfeljebb hatszáz négyzetöles házhelynek alkalmas telket meg kell hagyni az olyan zsidónak a tulajdonában, akit az 1914—1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel — vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, 1 vagy mint törzstisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén annak a részére, aki legalább 75%-os hadirokkant, végül annak a részére, aki az 1918. és az 1919. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvett, ha ezzel életét kockáztatta vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett. Ha a jelen bekezdésben meghatározott zsidó az átengedésre kötelező határozat kézbesítésétől számított hatvan nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez intézett nyilatkozatában eziránt kérelmet terjeszt elő, a tulajdonában meghagyott ingatlanokon felül további négyszáz kataszteri holdat élethossziglani haszonbérletként kell birtokában meghagyni. A haszonbérlet feltételeit a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt, akivel szemben az 1936: XXVII. t.-c. 48. §-a {1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában foglalt valamelyik tényállás áll fenn, nem illeti meg továbbá a kedvezményezett házastársát és ivadékait sem. (0) A jelen § rendelkezéseinek megfelelően és a (4) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amelyet olyan személy, aki az 1939 : IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá esett, az 1937. évi december hó 31. napja után és az 1939. évi május hó 5. napja előtt átruházott, feltéve, hogy a tulajdonos a jelen törvény hatálybalépéséig ingatlanának átengedésére — bár még nem jogerős határozattal — köteleztetett, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt ingatlanának bejelentésére fennállott kötelezettségének nem tett eleget. Ha azonban a szerzőfél olyan nemzsidó földmíves, akinek mezőgazdasági ingatlanai a megszerzett ingatlannal együtt az ötven kataszteri holdat nem haladják meg, vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár vagy olyan alapítvány, amelynek jövedelméből az alapítólevél vagy a szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben nemzsidók vagy nem izraelita jellegű intéz-