Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

134 645. szám. menyek részesülnek, nem lehet áten­gedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a jelen törvény hatályba­lépése előtt az ingatlan bejelentésére fennállott kötelezettségnek eleget nem tettek. Az átruházás idejének azt a napot kell tekinteni, amelyen a tulaj­donjog bejegyzésére vonatkozó kérel­met a telekkönyvi hatóságnál iktatták, ha pedig az okiratot illetékkiszabás vagy hatósági hozzájárulás végett az erre megállapított idő alatt bemutatták és a szerzőfél megfelelő bemutatási záradékkal ellátott eredeti okirattal igazolja, hogy az ingatlan tulajdon­jogának telekkönyvi szolgáltatására a követelést előbb megszerezte, az ügy­letkötés napját. Ugyancsak az ügylet­kötés napját kell az átruházás idejének tekinteni akkor is, ha az ügyletkötés napját az 1942. évi május hó 22. nap­jáig bírói határozat jogerősen megálla­pította. Ennek a bekezdésnek alapján átengedésre kötelezésnek csak a jelen törvény végrehajtása során tett be­jelentéstől (14. §) számított két év alatt van helye. (Ö) Arra az ingatlanra vagy egyéb vagyontárgyra vonatkozóan, amely az 1939. évi május hó 5. (a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az 1940. évi .augusztus hó 30., a visszacsatolt délvidéki területeken az 1941. évi ápri­lis hó 11.) napján olyan személy tulaj­donában volt, aki az 1939 : IV. tör­vénycikknek a zsidókra vonatkozó föld­birtokpolitikai rendelkezései alá esett, a jelen § rendelkezéseinek megfe]elően és a (*) bekezdésben foglalt korlátozá­sokra tekintet nélkül el lehet rendelni az átengedésre kötelezést abban az esetben, ha a tulajdonjog időközben jogügylet, öröklés vagy bármely más jogcímen nemzsidóra szállott át. Ennek a rendelkezésnek alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek, ha a tulaj­donjog árverés útján szállott át, vagy ha a tulajdonjog átruházásához a ható­ság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárult. (7) Ha az ingatlan tekintetében az átengedésre kötelezés előfeltételei a jelen törvény hatálybalépésekor fenn­állanak, vagy utóbb beállanak, a ké­sőbbi tulajdonosváltozás az átengedésre kötelezést nem gátolja, kivéve, ha a tulajdonosváltozás olyan jogügylet alapján áll be, amelyhez a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzá­járul, vagy ha olyan személy, aki nem esik az 1939: IV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó földbirtokpolitikai rendelkezései alá, ingatlanát a törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt olyan törvényes gyermekére vagy unokájára ruházza át, aki nemzsidó. Az utóbb említett kivétel azonban az unokákra átruházott ingatlan tekinte­tében csak annyiban áll fenn, amennyi­ben a reájuk átruházott ingatlanok együttes értéke nem haladja meg az átruházó tulajdonában a törvény ha­tálybalépésekor lévő ingatlanok értéké­nek felét; az ingatlanok értékét ebből a szempontból a jelen törvénynek a térítés megállapítására vonatkozó sza­bályai (5. §) szerint kell meghatározni; az átruházás nem érinti a földmívelés­ügyi miniszternek azt a jogát, hogy az átveendő ingatlanokat az átengedésre kötelezés során az átruházásra tekintet nélkül kijelölje. Nem illeti meg a ked­vezmény azt a gyermeket vagy unokát, akivel szemben az 1936 : XXVII. t.-c. 48. §-a (1) bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjában meghatározott tényállás áll fenn. (8) Ha az ingatlan tulajdonosa keres­kedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy, a jelen § alapján áten­gedésre kötelezésnek akkor van helye, ha a jelen törvény hatálybalépésének napján állott fenn, vagy később állott elő az a helyzet, amelynél fogva a ke­reskedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy az 1. § (2) bekez­dése értelmében a zsidókra vonatkozó rendelkezések alá esik. Az olyan keres­kedelmi társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy ingatlana tekintetében, amely az 1939. évi május hó 5. napján vagy az említett nap és a jelen törvény

Next

/
Thumbnails
Contents