Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám 359 a törvényjavaslat mezőgazdasági üzemeink gépesítését előmozdítja, ezzel együtt kell járni annak is, hogy a gépek megfelelő minősége s lehető egyöntetűsége biztosíttassék. A külföldről behozott gépeket és eszközöket a javaslat feltétlenül vizsgálatnak veti alá, míg a belföldön gyártott ily gépek és szerszámok tekintetében erre csak a lehetőséget adja meg. A külföldön gyártott gépekre és szerszámokra a javaslat csak az esetben engedélyez vámmentességet, ha azok a műszaki és közgazdasági feltételeknek megfelelnek s ha ily gépeket és szerszámokat ilyen minőségben és megfelelő árban az országban nem állítanak elő. A mezőgazdasági termelés és értékesítés megszervezése. A 31. §-hoz. Mezőgazdasági termelésünknek és értékesítésünknek nehézségei nem kis részben a termelés és értékesítés szervezetlenségében rejlenek. A szervezetlenség szolgáltatja ki a gazdatársadalmat a nyerészkedésnek, amennyiben fáradtságos munkájának termését sokszor illetéktelenül mások aratják le. Ezért a §-nak (i) bekezdése lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés folytonosságának a biztosítása és a termelők jogos érdekeinek megóvása végett a termelőknek a társítását. Nehogy azonban túlszervezettség következzék be, a társításnak a mezőgazdasági érdekképviseletek keretében kell megtörténnie. A kényszertársításnak csak egy-egy termelési ágra és nagyobbszabású, összefüggő talajjavító munkálatok tekintetében van helye. Egyes termelési ágaknál főleg akkor, ha a mezőgazdasági termelés ipari feldolgozás céljára termel. Ilyen esetben a gazdákkal szemben rendszerint egységes szervezet áll, a termelők jogos érdekeinek a megóvása szükségessé teszi tehát, hogy a termelők is egységes szervezetben léphessenek fel. Hogy csak egy-két esetet említsek, az olaj magtermelő, a len- és kendertermelő gazdáknak a tömörítése közérdekű szempontokat szolgálna. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a termelés és értékesítés kiegyensúlyozása és megfelelő termelői árak biztosítása végett még tovább megy az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknél. Az (1) bekezdés ugyanis a termelői oldalt öleli fel, míg a (2) bekezdés lehetővé teszi a termelők, feldolgozók és forgalombahozók közös szervezetbe tömörítését. Ennek célja az, hogy a termelőt, de a feldolgozót és a forgalombahozót is ezen az úton is megvédje olyan veszteségektől, mint a hirtelen áresés, túltömött piac, külföldi verseny. Az ilyen szervezet a fogyasztóközönség javát is szolgálja, mert az egyenletes áruellátásról gondoskodik. A javaslat értelmében az állam új adminisztráció kiépítése helyett átruházza a piacszabályozás jogát az érdekeltekre, de kiköti a földmívelésügyi miniszternek az illetékes miniszterrel egyetértve gyakorolt felügyeletét és ellenőrzését. E rendelkezés biztosítja azt, hogy az érdekeltek piacszabályozása a közérdeknek megfelelő legyen. A javaslatban foglalt rendelkezésekhez hasonló intézmény a legtöbb európai államban már életrekelt és eredményesen működik. így Németországban a Marktordnung, Angliában a többféle marketing scheme. A 32. §-hoz. A termelés megszervezéséhez tartozik a termelési szerződések kötésének az előmozdítása. A mezőgazdasági termelés és értékesítés előmozdítására hivatott ezért a §-nak az a rendelkezése, amely a földmívelésügyi minisztert és az érdekelt más minisztert feljogosítja arra, hogy termelési szerződések megkötését a javaslatban megállapított esetekben előmozdítsák, szükség esetén kötelezővé tegyék. A §-ban foglalt rendelkezésnek az előnye e mellett még abban is rejlik, hogy a termelést állandósítja, szükség esetén pedig, ha a körülmények azt úgy kívánják, a közvetlen értékesítési lehetőségek hatása alatt azt hamarabb módosítja, ületve gyorsabban alkalmazza az értékesítési lehetőségekhez.