Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről
585: szám. 347 abból indul ki, hogy azt elsősorban a szakoktatási intézmények mellett kell létesíteni. Csak ha ez az út sem volna járható, abban az esetben kell a kísérleti birtokot önállóan létesíteni. Az (5) bekezdés szerint létesítendő kísérleti birtok megszerzését a javaslat szabad kézből való vásárlás, állami elővásárlás, vagy a földbirtokpolitikai jogszabályokban megállapított átengedésre kötelezés útján biztosítja. Ha a kísérleti birtokot szakoktatási intézmény mellett kell létesíteni, abban az esetben nagysága — a (ß) bekezdés szerint —- akkora, amilyen a szakiskola székhelyére és környékére jellemző kisgazdaságnak megfelel. Az ily terjedelmű gazdaság áll a kísérletezés szempontjából legközelebb azokhoz a gazdaságokhoz, amelyeknek gazdálkodását előbbrevinni hivatott. Az esetben, ha a kísérleti birtokot önállóan kell létesíteni, akkor a birtok nagyságát már nagyobb terjedelemben kell megállapítani, nevezetesen olyan terjedelemben, amely a közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági iskolát végzett gazdának a megélhetési lehetőségre is alapot ad. Annak ellenében, hogy a kísérleti birtok a (2) bekezdésben megállapított feladatot ellátja és a (s) bekezdésben említett ellenőrzésnek magát aláveti, a (7) bekezdés számára az állami akcióknál elsőséget biztosít. A javaslat ezen felül a (*) bekezdés esetében a kísérleti tevékenységből eredő költségek megtérítését, illetőleg a jutalmazást is engedélyezi, a (9) bekezdés esetében pedig a kísérleti tevékenységből eredő költségek megtérítése mellett kiváló eredmények ellenértékekép lehetőséget nyújt a haszonbér egy részének a visszatérítésére. Az önállóan létesített kísérleti birtok az állam tulajdona. A vele járó feladatokat állami kezelésben megoldani nehéz volna, ezért a haszonbérleti rendszer mutatkozik helyesnek. Ez ugyanis a birtokon végzett kísérletek mellett megadja a módot a gazdálkodás jövedelemszerző célzatának kielégítésére is. Az önállóan létesített kísérleti birtokot csak közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező olyan közbecsülésben álló gazdának lehet haszonbérbe adni, aki az eredményes gazdálkodáshoz szükséges felszerelés, illetőleg tőke nagyobb részével rendelkezik. Ezzel a rendelkezéssel, valamint a mezőgazdasági érdekképviselet befolyásának a biztosításával eleve kizárja a javaslat azt, hogy a kísérleti birtok hozzá nem értő és hivatástudattól el nem töltött egyének elhelyezkedési törekvésének a célpontja legyen. A haszonbérleti időt a javaslat a (10) bekezdésben tizenkét évben állapítja meg, de ennek a meghosszabbítására is lehetőséget nyújt, mert egyes kísérletezések, különösen az állattenyésztés és az évelőnövények termelése terén, hosszabb időt kívánnak s a gyakorlatilag értékesíthető tapasztalatok is csak hosszabb idő után jelentkeznek. A (4) és a (9) bekezdés esetében a szerződési feltételek állapítják meg részletesen úgy az államnak, mint a kísérleti birtok vezetőjének a kölcsönös kötelezettségeit. A 9. §-hoz. A gazdálkodás színvonalának emelésében nem kis szerep jut a termelési versenyeknek és a mezőgazdasági kiállításoknak. Az utóbbit illetően elég rámutatni az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár által elért eredményekre. •, ? Mezőgazdasági kiállítások tekintetében már van törvényhozási rendelkezés, az 1933 : XXI. törvénycikk, ez azonban a kiállításoknak csak a jogi keretét szabja meg. E §-ban foglalt rendelkezések a kiállítások gazdasági részére vetik a súlyt és sorrendben elsőül a termelési versenyeket említik. A termelési versenyek ugyanis kevesebb költséggel járnak, az összehasonlítást, az elért eredmények bemutatását 44*
