Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

344 585. szám. tőjének oktatói tevékenységén felül küldetése, hivatása is van, az, hogy tanácsaival fellendülést hozzon a község gazdasági életébe. A téli gazdasági iskolák létesitése csak másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött meg, elegendő számban eddig sem állottak rendelkezésre, ezért a gazdaközönség idősebbjei gazdasági szakképzésben nem részesülhettek. Ezeknek az oktatására hivatottak a két és három hónapos iskolaszerű téli gazdasági tanfolyamok. Ezeknek a tanfolyamoknak a számát jelentősen emelni szándékozom. Az egy-egy termelési ágat felölelő különleges irányú gazdasági szakiskoláknak a száma aránylag kicsiny, pedig ezeknek az iskoláknak az oktatása is termékeny talajra hull. Ezért minden vármegyében szükséges ilyen, a vármegye gazdalakosságának termelési adottságaihoz igazodó szakiskola a tejipari, kertészeti, szőlészeti és borászati, rét- és legelőművelési, kender-, len-, dohány- és komlótermelési, állattenyésztési, méhészeti, selyemtermelési, öntözési szakismeretek terjesztésére. A kisgazda gazdálkodásának jövedelmezősége nem kis részben függ attól, hogy felesége mennyire ért a háztartás vezetéséhez és a ház körüli kisebb gazdasági munkákhoz. Kisgazda-családoknál a gazdasszony feladata a baromfitenyésztés, a sertéshízlalás, a tejkezelés, a zöldség- és gyümölcskertészkedés. Közérdekű feladat ezért, hogy aföldmives leányokat és asszonyokat a helyes háztartási-gazdasági tevékenységre megtanítsuk. Erre kétféle mód kínálkozik. Az egyik a háziasszonyképző iskola, amelyik egész éven át történő oktatás során az összes háztartásgazdasági munkákkal megismerteti a leányokat és asszonyokat. A másik mód -— mint kisegítő megoldás — a háztartás-gazdasági vándortanfolyamok intézménye. Ezek hat-, illetőleg tizenkéthetes gyakorlati oktatás folyamán tanítják meg a leányokat és asszonyokat a takarékos főzésre, a ház körüli munkálatokra, szabásvarrásra. Az említett intézményeknek nemcsak az oktatás jut osztályrészül, hanem a tanácsadás is. A szaktanácsadás megszervezésénél nagy súlyt kívánok vetni az üzemi tanácsadásra, ennek keretében a jövedelmezőségi szempontból okszerű tervezésre, a helyes üzemtervre, a rendszeres számtartás vezetésére. A gazdasági szakoktatásnak az előbbiekben vázolt fejlesztése elkerülhetetlenné teszi a közép- és alsófokú gazdasági szakoktatási intézetek tanszemélyzetének létszámához tartozó tanárok széleskörű nevelését és kiképzését, fezen a téren rendkívüli nehézségekkel kell ezidőszerint megküzdeni, minthogy az Országos Gazdasági Szaktanárképző Intézet keretében eddig végzett kiképzés számbelileg jelentéktelen. Ezért az (i) bekezdés rendelkezéseket tartalmaz abban a tekintetben is, hogy a szaktanárképzés újjászerveztessék s az újjászervezés folyamán a földmívelésügyi miniszter szempontjait érvényesíthesse. A szaktanárképzés a javaslat szerint a jövőben is az említett Intézet keretében történik, de mód fog nyílni arra, hogy a szaktanárképzés ne csak a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemre korlátoztassék. Az ő. §-hoz. A §. (1) bekezdése biztosítani kívánja azt, hogy az iskola létesítéséhez szükséges telek alkalmas helyen való megszerzése ne ütközzék nehézségbe, továbbá, hogy az iskola felépítési költségeinek csökkentése, valamint az érdekelt gazdaközönség együttérzésének a fokozása végett kézi és igás közmunkát lehessen igénybevenni. Községeknek a kötelezése arra, hogy telket esetleg ingyen is rendelkezésre bocsássanak, nem jelent oly terhet az illető közület szempontjából, ami hatványozottan meg ne térülne abban az előnyben, hogy az állam az iskolát abban a községben, annak a környéknek a javára létesíti. Az előző §-ban említett közép- és alsófokú gazdasági szakiskolák mellett a tangazdaság elengedhetetlen. Egy új növénytermelési eljárást vagy a műtrágya alkalmazását a szaktanár csak úgy tudja meggyőződéssel propagálni, ha a tangaz-