Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 345 daságban elért eredményeket példaként felhozhatja, A tangazdaságok biztosítják e mellett a gazdasággal nem rendelkező szülők fiainak gyakorlati oktatását, a tanárok számára pedig az állandó és korszerű gyakorlatot. De szükség van a tangazdaságra a 8. §-nak a rendelkezéséből kifolyólag is, mert kísérleti birtok számára elsősorban e tangazdaságok jönnek figyelembe. Mindezekre való tekintettel a §. (2) bekezdése megadja a lehetőséget arra, hogy amennyiben szabad kézből való vásárlás vagy az állami elővásárlási jog gyakorlása útján nem lehetne tangazdaság céljára megfelelő ingatlanhoz jutni, az ingatlant a földbirtokpolitikai jogszabályokban meghatározott keretben és módon átengedésre kötelezés útján szerezze meg a?- állam. A 6. §-hoz. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésében a szakoktatás mellett a kísérlet ügynek is oroszlánrésze van. Kísérletügyi intézményeinket kettős feladat terheli. A mellett, hogy tudományos búvárkodással hivatottak mezőgazdasági termel esünk európai szintjét őrizni, leszűrt tudományos eredményeiket a gazdaközönségnek is rendelkezésére kell bocsátaniok. Minthogy az utóbbi tekintetben a gazdaközönség széles rétegei, de egyben a mezőgazdaság fejlesztéséhez fűződő köz

r érdek is sürgető kívánalommal lép elő, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre szükség van. Nem volna teljes a javaslat, ha az (1) bekezdésben foglalt — bár jogszabályt nem feltétlenül kívánó —rendelkezéssel a törvényhozás állásfoglalását nem szögezné le. Az (1) bekezdésnek a kisebb gazdaságok gazdálkodásának előmozdítását célzó kutatásokra és kísérletekre vonatkozó rendelkezésével összhangban van a (2) bekezdés, amelynek célja, hogy a kísérleti intézmények által kipróbált termelési eljárások tényleg el is kerüljenek a gazdához. E célkitűzéseken kívül a (2) bekezdésben foglaltak a gazdák öntevékenységét is ösztönözni hivatvák. Feltehető, hogy ha községenként egy-két gazdának a kísérleti tevékenységével járó költségeit az állam megtéríti, szép számban lesznek vállalkozók. Ennek eredményeképpen pedig várható az, hogy a szerződés útján kipróbált talajművelési eljárás, vetőmaghasználat, állatgondozás, gyümölcsfatelepítés, méhészkedés és sok más kísérleti munka a falubeli gazdákat hasonló termelési tevékenységre fogja ösztönözni. Németországban a részben ilyeténkép megszervezett Versuchsring intézménye jelentékenyen emelte a termelésnek a színvonalát. A szerződéses megoldás pedig más államokban sem ismeretlen s mindenütt a várt eredménnyel végződött, így Angliában a legelőterületek felszántásánál, az Egyesült Államokban a termőterületek c s ökkentésénél. A 7. §-hoz. A példaadás, kellő helyen és módon, a lelkileg nehezen hozzáférhető embert is megtéríti. Ebből az alapgondolatból indul ki ez a §. Felépítésében kikerüli azokat a hibákat, amelyek a mintagazdaság létesítésével eddig együtt jártak és az eredményesség gátjai voltak. A világháború előtt is kísérleteztek ugyanis ilyen intézménnyel s a telepítésről és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló 1936: XXVII. t.-c. 46. §-ának (4) bekezdése is beszél mintagazdaságokról. Egyik kísérletezés sem járt eredménnyel. A világháború előtti kísérletezésnek az volt az eredendő hibája, hogy a mintagazdaságokat úgy jelölték ki, ennekfolytán inkább irigységet, ellenséges érzületet és bizalmatlanságot váltottak ki. Az idézett törvény rendelkezése pedig nem nyert végrehajtást. A jelen §. a mintagazdaságokat a gazda szorgalmára, szaktudására és rátermettségére építi fel. Mintagazda csak az lehet, aki a 6. §. (2) bekezdésében, megállapított szerződéses úton, tehát saját fáradtságos tevékenységével úttörő munkát végzett, a gazdálkodásban egyébként is előljár és közbecsülésnék örvend. Ha ehhez hozzávesszük a (2) bekezdésnek azt a rendelkezését, hogy a kiválasztásnál a szakiskolát (szaktanfolyamot) végzetteket előnyben kell részesíteni, akkor felKópv. iromány. 1939-1944. VII. kötet. 44