Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585» szám. 321: X Éghajlatunk szeszélyessége folytán a mezőgazdasági munkálatok összetorlódnak, ezért az igaerővel kellően felszerelt gazda sem tudja sokszor időben elvégezni a munkát. Ennek ellensúlyozására mezőgazdaságunkban a gépek, megfelelő eszközök, berendezések használatát elő kell mozdítani annál is inkább, mert mezőgazdasági termelésünknek a technikája meglehetősen elmaradott. Ebben az irányban hálás terület a kisüzem, amelynél a takarmány erjesztő és tároló berendezések létesítésének előmozdítása, megfelelő talajművelő gépek és eszközök előnyös beszerzéséről való gondoskodás nagyot lendít termelésünk színvonalán. Mezőgazdaságunk fokozottabb gépesítésével kapcsolatban szükséges a sokféle típusú gépek kiküszöbölése, kevesebb típus, olcsóbb tömeggyártás. Mindezek tekintetében a javaslat, valamint az indokoláshoz csatlakozó munkaterv széleskörű kormányzati kezdeményezést és támogatást tartalmaz. 8. A termelés és az értékesítés eredményességéhez a termelők megszervezése elengedhet étlen. Az 1836 : VI. t.-c. 3. §-a által megindított birtokelkülönítés abban a gazdasági korszakban is hamar éreztette hátrányait. A legelők felosztása az állatállomány pusztulásával jár. Elég hosszú ideig húzódott a baj orvoslása, az 1894: XII; törvénycikk, illetőleg az 1913 : X. törvénycikk megalkotásáig. Ezek a jogszabályok jelzik már, hogy a mezőgazdasági termelők szervezettségének hiánya veszedelmekkel járt. Egymást követték ezért a törvényes rendelkezések, amelyek az érdekelt termelőket megszervezték. így az 1898 : XIX. törvénycikk a közbirtokossági erdőkben érdekelteket tömöríti először szervezetbe. Az 1888 : XIX. törvénycikk a halászati társulatokat létesíti. Az 1885 : XXIII. törvénycikk a vízitársulatokról intézkedik. Az 1894: XII. törvénycikk, az 1929 : XVII. törvénycikk, illetőleg az 1938: XXXI. törvénycikk elrendeli a szőlőbirtokosok társítását. A kishaszonbérlők megszervezésére, a földbérlőszövetkezetek létesítésének előmozdítására az 1936: XXVII. törvénycikk ad utasítást. Mindezeket a társulásokat jórészt az okszerű mezőgazdasági termelés érdeke hívta életre. De alakultak szervezetek az értékesítés érdekében is, így a Tejtermelők Országos Szövetsége, a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége, a Fűszerpaprikatermelők Országos Egyesülete. Az említett társulások legnagyobb részben kény szertársulás ok. A történelmi fejlődés nyomán a javaslat is megteremti a lehetőséget kény szertársulások további alakítására azokban a termelési ágakban, ahol az indokolt. Ez az indokoltság akkor áll fenn, ha a termelőkkel szemben is szervezett érdekeltség áll. Fennáll továbbá az indokoltság ott, ahol a dolog természete kívánja, mint például a talajjavító munkálatoknál, amelyeknek a legnagyobb részét társulás nélkül gyakorlatilag nem lehet végrehajtani. De nem lehet végrehajtani hitelpolitikailag sem, mert az ilyen munkálatokhoz nagyobb összeg szükséges, amit állami pénzből fedezni nem lehet, magántőke pedig csak kellő szervezettséggel rendelkező birtokosokkal szemben hajlandó a kölcsön folyósítására. A javaslat mindezeket a szempontokat figyelembevévé lehetővé teszi társulások elrendelését s ezzel egyben a mezőgazdaság fokozatos megszervezését. Emellett előnyben részesíti a javaslat — különösen értékesítési vonalon — a termelőknek önkéntes társulását, hogy gazdálkodásuk, munkájuk gyümölcsének értékében való részesedésüket kiterjessze. Sőt lehetőséget nyújt a javaslat arra is, hogy a termelők, feldolgozók és forgalombahozók között szervezet alakíttassák, Képv. iromány. 1939—1944. VII. kötet. ; 41