Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.
Irományszámok - 1939-505. Törvényjavaslat az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról
382 505. szám. szellemét és irányát megszabó választási jog gyakorlása szempontjából azonban ide kell számítani azokat a zsidói aj ú személyeket is, akik az 1939: IV. törvénycikk szempontjábólnem tekintendők zsidóknak, továbbá a fél véreket, úgyszintén azokat is, akik a házastársuk zsidó fajiságára tekintettel a keresztény szellem tevékeny érvényesítése szempontjából nem jönnek figyelembe. Hozzájárul mindehhez az, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az a kamarai tag, aki az év végéig nem fizeti meg a kamarai tagdíjat és az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulékot, a következő évben nem vehet részt az ügyvédi kamara önkormányzatában, így választási joga sincs. Tekintve pedig azt, hogy az ilyen ügyvédek között gazdasági helyzetük következményeképpen túlnyomóbb a nemzsidók száma, a választásra jogosult ügyvédeket figyelembe véve, ezidőszerint hatályos jogszabályaink értelmében valóban csak néhány elenyésző számú kisebb ügyvédi kamaránál lehet szó keresztény nemzeti szellemű Önkormányzatról. , 2. A zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozására vonatkozó törvényhozói akarat szellemében továbbfejlesztésre szorulnak a zsidó ügyvédek működésének korlátozására vonatkozó rendelkezések a tömeggondnoki, vagyonfelügyelői, házasságvédői, közvédői, zárgondnoki, ügygondnoki megbízatásban, az úgynevezett közmegbizatásokban való részesítés tekintetében is. A szóbanlevő kÖzmegbizatások alapján végzett tennivalók voltaképpen igazságügyi hatósági vonatkozású közjogi természetű cselekmények ; abból a törvényhozói alapgondolatból, amely a zsidókat teljesen kizárja a közhatalmi természetű működésekből, következetesen folyik olyan rendelkezés is, amely a zsidóknak az igazságszolgáltatás körébe tartozó szóbanlevő közmegbizatásokban való részesítését legalábbis a törvényben meghatározott általános százalékos aránynak megfelelő mértékre korlátozza. Ilyen értelmű rendelkezés elő fogja mozdítani a megélhetési nehézségekkel küzdő s ennélfogva közérdekű támogatásra különösen rászoruló kiskeresetű keresztény ügyvédek megsegítését annak következtében, hogy a zsidókra vonatkozó tervezett korlátozás következtében nagyobb .mértékben lehet őket az ügyvédi kereset némi fokozását jelentő szóbanlevő köz megbízatásban részesíteni. 3. Az előbbiekben ismertetett megfontolásokból szükségszerűen következik, hogy a zsidó ügyvédek önkormányzati működését korlátozó rendelkezések hatályát ki kell terjeszteni azokra a zsidókra is, akiket az 1939 : IV. t.-c. 2. §-a mentesít a zsidókra vonatkozó bizonyos korlátozások alól. II. Az ismertetett megfontolások alapján szükséges rendelkezések az ügyvédi rendtartás körébe tartozó jogszabályok módosítása, illetőleg kiegészítése útján valósíthatók meg. Ezt az alkalmat célszerűen fel lehet használni az ügyvédi rendtartás megalkotása óta szerzett tapasztalatok alapján felmerült, méltánylást érdemlő kívánságok teljesítésére. 1. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937 : IV. t.-c. 47. §-ának rendelkezései értelmében az ügyvédek névjegyzékébe való felvételnek évenkint kétszer, január és július hónapban van helye. Ezt a rendelkezést — még a zsidók térfoglalását korlátozó jogszabályok megalkotása előtt — az ügyvédi pálya zsúfoltsága következtében előálló hátrányok csökkentésére irányuló törekvés tette az ügyvédi rendtartás megalkotásakor szükségessé, kapcsolatban az ügyvédek felvételének általános korlátozására vonatkozó rendelkezésekkel. x\z 1937 : IV. törvénycikk megalkotása óta azonban lényegesen megváltoztak a szóbanlevő rendelkezés alapjául szolgáló körülmények. A zsidók felvételének korlátozására vonatkozó rendelkezések, főképpen pedig az ország területének örvendetes megnagyobbodása, ennek egyik következményeképpen nagyszámú ügyvédnek más pályákon elhelyezkedése az ügyvédi pálya zsúfoltságát nagymértékben csökkentette, úgyhogy az ügyvédi rendtartásnak az a rendelkezése, amely lehetővé tette a felvétel korlátozásának
