Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-456. A képviselőház igazságügyi, közgazdsági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "azt építőtakaréküzlet szabályozásáról" szóló 320. számú törvényjavaslat tárgyában

456. szám. 197 felügyelőbizottság kérésére, vagy közgyűlési határozat alapján, vagy a Pénzintézeti Központ kérésére történhetik. A cégbíróság hármas tanácsban határoz a nemperes eljárás szabályai szerint ; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Időközi megüresedés esetében haladéktalanul közgyűlést kell összehívni új felülvizsgáló választása végett. jf 15. §. A felülvizsgáló megválasztását vagy kirendelését tanúsító okiratot és a felül vizsgálónak a megbízás elfogadását tanúsító nyilatkozatát a vállalat igazgatósága köteles a felülvizsgáló nevének és lakóhelyének a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése és közzététele végett a cégbíróságnál bemutatni. 16. §. A felül vizsgálónak a vállalat évi számadásait, mielőtt az igazgatóság a számadásokat a felügyelőbizottság és a közgyűlés elé terjeszti, meg kell vizsgálnia. Az évi számadások vizsgálatának nemcsak arra kell kiterjednie, vájjon az évi számadásokat alakilag helyesen készítették-e el és hogy azok a leltárral és a könyvekkel összhangban állanak-e, hanem arra is, megfelelnek-e azok az irányadó jogszabályoknak és a vállalat alapszabályainak, valamint a rendes kereskedőktől követett elveknek. 17. §. A felülvizsgáló részt vehet a vállalat közgyűlésein s a számadások felett határozó, valamint a kívánságára összehívott közgyűlésen megjelenni köteles ; részt vehet a felügyelőbizottság ülésem, a vállalat könyveit és iratait bármikor megtekintheti, a vállalat pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint egyéb vagyontárgyait bármikor megvizsgálhatja. Az igazgatóság tagjai és a vállalat alkalmazottai kötelesek a felül vizsgálónak a feladatának ellátása végett kívánt felvilágosításokat megadni és a kért adatokat rendelkezésre bocsátani. A felülvizsgáló a számadások meg*vizsgálásáról, valamint egyéb vizsgálatairól szerkesztett és aláírt írásbeli jelentését az igazgatóság és a felügy előKépv. iromány. 1939—1944. VI. fittet. bizottság elé terjeszti; jelentésének egy példányát tájékoztató észrevételeivel együtt a Pénzintézeti Központnak is megküldi. A felülvizsgáló írásbeli jelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy vizsgálati jogait zavartalanul gyakorolhatta-e. Köteles jelentést tenni arról is, hogy a mérleget a könyvekkel összhangzásban törvényszerű módon állították-e fel és hogy a mérleg, az eredménykimutatás és az igazgatóság évi jelentésének a zárószámadásokra vonatkozó része helyesen tünteti-e fel a társaság vagyoni helyzetét, valamint üzleti eredményeit. 18. §. Az igazgatóság évi jelentésében köteles a közgyűlést a felülvizsgálónak a számadások és az ügyvezetés tekintetében tett észrevételeiről tájékoztatni. Ha a felülvizsgáló nem talált lényeges kifogásolnivalót, ezt külön záradékban köteles megállapítani. A záradékban tanúsítani kell, hogy a könyvvezetés, a zárószámadások ós az igazgatóság évi jelentésének a zárószámadásokra vonatkozó része a törvényes szabályoknak megfelel. Ezt a záradékot a zárószámadások közzétett és minden sokszorosított példányába fel kell venni. A vállalat közgyűlése csak olyan zárószámadás tárgyában hozhat érvényes határozatot, amelyet a felülvizsgáló előzetesen megvizsgált. 19. §. Ha a felülvizsgáló a számadások vagy az ügyvezetés tekintetében lényeges kifogásolnivalót talál és az igazgatóság ezt nem orvosolta, köteles a számadások felett határozó közgyűlést és a Pénzintézeti Központot észrevételeiről tájékoztatni. Ha a felülvizsgáló a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző intézkedést, avagy a társaság érdekeit sértő mulasztást vagy visszaélést tapasztal és az igazgatóság a hibát felhívására késedelem nélkül nem orvosolj du) a felülvizsgálónak jogában áll az igazgatóságtól a közgyűlés összehívását kérni. Ha az igazgatóság a kívánság teljesítését 24