Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-456. A képviselőház igazságügyi, közgazdsági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "azt építőtakaréküzlet szabályozásáról" szóló 320. számú törvényjavaslat tárgyában

198 456. szám. megtagadja, vagy nyolc nap alatt nem teljesíti, a közgyűlést a felülvizsgáló kérelmére a cégbíróság hívhatja össze. A cégbíróság szükség esetében a közgyűlés elnökét is kijelölheti. A felülvizsgáló az ebben a bekezdésben említett esetekben észrevételeit a vállalat közgyűlése elé terjeszti és a Pénzintézeti Központtal is közli. 20. §. A felülvizsgáló és segédszemélyzetének tagjai kötelesek a vizsgálatot a lelkiismeretes és pártatlan rendes hites könyvvizsgáló gondosságával végezni s a vizsgálat folyamán tudomásukra jutott üzleti vagy üzemi titkot megőrizni. E kötelességüknek megszegése esetében egyetemlegesen felelősek a károsultnak az okozott kárért. A vállalat hitelezője az előző bekezdésben meghatározott felelősség alapján kártérítési követelést csak annyiban érvényesíthet, amennyiben a vállalattal szemben fennálló követelését a vállalattól nem tudja behajtani és a felülvizsgálót vagy segédszemélyzetének tagját a kötelességszegésben szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. A vállalat tagja vagy hitelezője abban az esetben, ha csupán közvetve, a vállalatnak okozott kár következtében károsult, csak a vállalat javára követelhet kártérítést. A jelen §. alapján támasztható kártérítési követelések öt év alatt elévülnek. 21. §. A felülvizsgálót az állandó felülvizsgálatért a végzett munkához és a vállalat vagyoni erejéhez mért díjazás illeti meg. A díjat évről-évre a nemperes eljárás szabályai szerint a cégbíróság állapítja meg és annak megfizetésére a vállalatot kötelezi. A felülvizsgáló és a- vállalat között a díj összege tekintetében kötött megállapodás semmis. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletben szabályozhatja a felülvizsgálók munkadíjait. ' • •'; IV. Fejezet. Az építőtakaréküzletet folytutó vállalat kényszerfelszámolása. 22. §. Csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindításának vagy csődnyitásnak építőtakaréküzletet folytató vállalat ellen a jelen törvény hatálybalépése után nincs helye. Ilyen kérelem előterjesztéséről a Pénzintézeti Központot értesíteni kell. Ha a vállalat fizetéseit megszüntette, valamint akkor is, ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság (felszámoló) köteles a Pénzintézeti Központnak haladéktalanul jelentést tenni. 23. §. A kényszerfelszámolási eljárasra az a kir. törvényszék illetékes, amelynek területén a vállalat székhelye van. Ha a pénzügyminiszter elrendelte a vállalat kényszerfelszámolását (10. §., 11. §.), határozatát közli az illetékes kir. törvényszékkel, mint cégbírósággal. 24. §. A kir. törvényszék kényszerfelszámolónak az Országos Hitelvédő Egyletet (OHE.) rendeli ki. 25. §. A m. kir. minisztérium az ópítőtakaréküzletet folytató vállalatok kényszerfelszámolása esetében irányadó szabályokat a szükséghez képest rendelettel megállapítja. V. Fejezet. Büntető rendelkezések. 26. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az építőtakarékvállalat igazgatóságának tagja vagy felszámolója : 1. ha az évi jelentésben a 18. §. rendelkezésének megszegésével a felülvizsgáló észrevételeit elhallgatja vagy a közgyűlés elé a felülvizsgáló által meg nem vizsgált zárószámadást terjeszt, 2. ha a felülvizsgálónak a 21. §. rendelkezésének megszegésével a megállapítottnál magasabb díjazást vagy más előnyt ad vagy ígér, 3. ha a 22. §. rendelkezésének megszegésével a vállalat fizetéseinek meg•