Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-354. Törvényjavaslat a Budapesten, 1940. évi június hó 16. napján kelt magyar-német kiadatási szerződés becikkelyezéséről

354. szám. 69 Ilyen körülmények "között mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy magyar­német viszonylatban igen hátrányos az, hogy ebben a tárgykörben alakszerű nemzetközi szerződés nem áll fenn a két állam között. Ez késztette a magyar és a német birodalmi kormányt arra, hogy alakszerű kiadatási szerződés megkötése végett tárgyalások megindítását határozza el. A tárgyalások 1935-ben indultak meg azzal, hogy a német kormány egy tervezetet nyújtott át a magyar kormánynak, amelyről először írásban folyt a tárgyalás, majd a két kormány képviselői 1939. év tavaszán Berlinben szóbeli tárgyalásokat folytattak a kiadatási szerződés tervezetére vonatkozóan. A szó­beli tárgyalásokat 1940. évi június hóban Budapesten folytatták és azok a két ország, között fennálló baráti kapcsolatoknak megfelelően a legszívélyesebb lég­körben rövidesen eredményre is vezettek s a két kormány meghatalmazottai 1940. évi június hó 16.-án Budapesten aláírták a jelen törvényjavaslatba foglalt és becikkelyezés végett a törvényhozás elé terjesztett kiadatási szerződést. A szerződés tárgyalása folyamán bekövetkezett nemzetközi események, nevezetesen Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatlakozása, a volt Cseh-Szlovák Köztársaságnak felbomlása és a Szudéta-földnek a Német Biro­dalomba történt bekebelezése, valamint a Cseh-Morva Védnökség létesítése foly­tán most már ennek a szerződésnek rendelkezései Magyarország és a Német Biro­dalom egész területére nézve egységesen fogják rendezni a kiadatásra és a bűn­ügyi jogsegélyre vonatkozó kérdéseket és így a szóbanlévő nemzetközi szerződés véget fog vetni annak a hátrányos helyzetnek, hogy ebben a tárgykörben — ideiglenes hatálybantartásuk folytán — többféle szabály érvényesüljön. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. I. A törvényjavaslat 1. §-a arról rendelkezik, hogy a Budapesten, 1940. évi június hó 16. napján kelt magyar-német kiadatási szerződés a hozzátartozó záró­jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik. II. A 2. §. egész terjedelmében tartalmazza az 1. §-ban említett szerződés eredeti magyar és német szövegét. A szerződés hat fejezetre oszlik: az első fejezet az általános rendelkezéseket, a második a kiadatásra és az átszállításra, a harmadik az egyes tárgyak kiadására vonatkozó rendelkezéseket, a negyedik a bűnügyi jogsegély részletes szabályait tartalmazza, az ötödik fejezet az elítélések közlésére vonatkozik, végül a hatodik a zárórendelkezéseket foglalja magában. A szerződéshez zárójegyzőkönyv is tar­tozik, amely az egyes cikkekre vonatkozó magyarázatokat, valamint egyéb járu­lékos természetű általános rendelkezéseket tartalmaz. A szerződés egyes rendelkezései — az alább ismertetett kivételekkel —- meg­egyeznek újabb kiadatási szerződéseink rendelkezéseivel, így különösen utalok a már említett magyar-jugoszláv, magyar-török és magyar-lengyel kiadatási szerződések tartalmára. A szerződés fontosabb rendelkezései a következők: Az 1. cikk pontosan meghatározza a jogsegély terjedelmét és kimondja, hogy a szerződés a bűntettesek kiadatására és átszállítására, egyes tárgyak kiadására, más természetű bűnügyi jogsegélyre és végül a jogerős elítélések kölcsönös közlé­sére vonatkozik. ; A záró jegyzőkönyv az 1. cikkre vonatkozóan megállapítja, hogy a szerződés alapján előterjesztett megkereséseknél nincs szükség a viszonosság külön biztosí­tására, amint az elől már említett 1929, évi december hó 23-án kelt német kiada-

Next

/
Thumbnails
Contents