Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-351. Törvényjavaslat a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról
351. szám. 41 ezidő szerint az szól, hogy a másik négy tudományegyetemen működő jogi és államtudományi karokon felül még mindig három jogakadémián folyik a főiskolai jogi oktatás. Nem lenne tehát célszerű és az ország viszonyaival és szükségleteivel arányban álló, ha a főiskolai jogi oktatás számára az új egyetem jogi és államtudományi karának működésbe helyezésével újabb intézmény létesülne. Ezzel kapcsolatban ki kell térnem arra a nézetre is, hogy az egyetemet jogi és államtudományi kar működése nélkül nem lehet teljesnek tekinteni. Ezt a nézetet tévesnek tartom. Az egyetemi jelleget és az egyetem működésének sikerét nem a karok száma határozza meg. Olaszországban, Franciaországban,' Portugáliában, Svédországban és más külföldi államokban nem egy olyan egyetem áll fenn és örvend tudományos tekintélynek, amelyen bölcsészettudományi, természettudományi, jogtudományi vagy orvostudományi kar nem működik. Ami végül a §-nak a jogakadémiákra vonatkozó rendelkezését illeti, ez szervesen összefügg a felsőoktatás terén időszerű általános kérdésekkel. A jogakadémiák kérdésének rendezése az országgyűlés képviselőházának közoktatásügyi bizottsága által az 1883. évben összehívott szaktanácskozmány óta megoldásra vár. A jogakadémiák mai szervezetükben nem tudnak — már személyzeti és költségvetési okokból sem — teljesen megfelelni azoknak a fokozott követelményeknek, amelyeket a fejlődő élet a jogi oktatással szemben támaszt. A szakköröknek és a közvéleménynek tekintélyes részében az a felfogás alakult ki, hogy eredményes és kellő színvonalú jogi oktatás csak az egyetemen lehetséges, tehát a jogi oktatást az egyetemekre kell korlátozni. Ezt a felfogást teljesen nem teszem magamévá, mert úgy vélem, hogy a kérdés megoldásánál a jogakadémiák nagy múltját és az azokat fenntaitó egyházak jelentékeny érdemeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért erre az időszerű kérdésre olyan megoldást kerestem, amely a jogakadémiáknak a jogi oktatás egy részében és pedig az előkészítő részében való tevékenykedését a jövőre is biztosítaná. Ez a megoldás a jogakadémiák adott helyzetében is bizonyára lehetővé fogja tenni, hogy az előadások rendszeres hallgatása során a tanár és tanítvány között szoros kapcsolat alakuljon ki, amely mind a nevelés sikere, mind a jogi oktatás színvonala és eredménye szempontjából kedvező hatású lehet. A 4. §. a többi tudományegyetemeken fennálló helyzethez hasonlóan a szervezeti szabályzat megállapítását a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza. Ez a rendelkezés egyébként az 1912: XXXVI. törvénycikk 5. §-ában foglalt rendelkezéssel megegyezik. Az 5. §. a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen kialakult és ma is fennálló helyzetnek megfelelően egységesen szabályozza az egyetemi nyilvános, rendes és rendkívüli tanároknak, valamint az Egyetemi Könyvtár igazgatójának kinevezését, továbbá a tudományos segédszemélyzet és az egyéb egyetemi alkalmazottak alkalmazását. A szabályozás nyomatékosan kiemeli azt is, hogy a kinevezésre vonatkozó előterjesztés előtt nemcsak az érdekelt kart, illetőleg a könyvtári bizottságot, hanem az egyetem tanácsát is meg kell hallgatni, ezzel is kifejezvén azt az álláspontot, hogy az egyetem szervezetét egységes egésznek kell tekinteni, amelyet a kari tagozódás kifelé nem bonthat meg. A 6. §. (i) bekezdése átmeneti kivételt tesz az 5. §. állandó jellegű rendelkezése alól. A kivétel abban áll, hogy a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem, valamint az ezeknek átszervezése, illetőleg felállítása következtében érintett Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem és Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanárait és egyetemi könyvtárainak igazgatóit — a szervezés, illetőleg átszervezés alkalmával első ízben - a Kormányzó á vallás- és közoktatásügyi miniszternek az érdekelt Képv. iromány. 1939—1944. V. kötet, a