Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-348. Törvényjavaslat a nemzetiségi érzület bünetőjogi védelméről

20 348. m&rú. Melléklet a 348. számú irományhoz Indokolás „a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában megalkotott 1868 : XLIV. törvénycikk bevezető része ünnepélyes formában kinyilvánítja, hogy »Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja.« Államéletünk újabb korszakában keletkezett ez a törvényünk is kifejezetten biztosította tehát a nemzetiségek számára a teljes jogegyenlőséget és ennek keretében ugyanazt a büntetőjogi védelmet, amelyben az államalkotó magyar fajhoz tartozó állampolgárok részesülnek. Ezenfelül a Magyarországon élő nemzetiségeket, mint a magyar államot alkotó egységes politikai nemzet egyenjogú tagjait külön védelemben részesíti a bűntettekről és a vétségekről szóló 1878 :V. t.-c. (Btk.) 172. §-a, amely szerint két évig terjedhető államfogházzal (az 1938: XVI. t.-c. 1. és 4. §-ai értelmében ugyanolyan tartamú börtönnel) büntetendő az, aki sajtó útján vagy egyébként nyilvánosan valamely nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgat. Az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 :III. törvénycikk a magyar államnak és a magyar nemzetnek megbecsülését külön büntetőjogi védelem alá helyezi. Hatályos büntetőjogunk ismertetett szabályai ekként kielégítő büntetőjogi védelemben részesítik egyrészt a magyar nemzet megbecsülésének biztosításához fűződő, másrészt az országban meghonosodott nemzetiségek békés együttélésének lehetővé tételéhez fűződő fontos közérdeket. Az előbb említett büntetőjogi védelem keretében, az erre vonatkozó jogszabályok (1921:111. t.-c. 7—8. §.) alapgondolatát kellőképpen érvényre juttató bírói gyakorlat alapján megtorlásban részesülnek a magyar nemzeti érzést sértő cselekmények is. Ennek a törvénynek gondolatkörébe illeszkedik bele a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 :L. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról rendelkező 1939: XIII. törvénycikkben érvényesülő az a felfogás is, amely az államhoz tartozást nem tekinti pusztán jogi kapocsnak, hanem a nemzethez tartozásból származó érzelmi elemeknek is olyan jelentőséget tulajdonít, amely a puszta jogi kapcsolatnak nemesebb erkölcsi tartalmat ad.