Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról

10 347. szám. következtében egy önkormányzat sem születhetik nálunk ilyen módon, míg ama államok részeinek önkormányzata viszont természetszerűleg ilyen módon egyetlen,, mindent magába foglaló törvénnyel kell, hogy megszülessék. A mi alkotmányunk állandó alakulásban, fejlődésben lévő plasztikus politikai életfelfogás saját államunk mivoltáról, — azon törvények foglalata, melyek a nemzet vérébe mentek át. Egy önkormányzat megadása tehát nálunk nem történhetik paragrafusok tömkelege által, hanem a nemzeti közvélemény ily szándékának kifejezése által, oly szándék kifejezése által, hogy ezentúl törvényeinket úgy hozzuk, hogy mindenkor tiszteletben tartjuk e terület önkormányzatát célzó elhatározásainkát. Ezért a jelen törvényjavaslat nem foglalja magában és különösen nem részletezi az önkormányzat tartalmát az állami igazgatás különböző ágazataira vonatkozólag. Ezek most és mindenkoron külön törvényekben kell hogy megállapíttassanak és a fejlődéshez alkalmazkodva átformáltassanak vagy fejlesztessenek. így már most is, e törvényjavaslattal egyidejűleg más törvényjavaslatokat is terjesztünk vagy fogunk a közeljövőben az országgyűlés elé terjeszteni, amelyek az önkormányzat elvéből kifolyólag a közoktatási igazgatás vagy az államigazgatás más ágazatai szempontjából fogják javasolni egyes törvényeknek módosítását. Ezen törvényjavaslat tehát nem tartalmaz mást, mint e terület bizonyos keretű önkormányzata elvének kimondását, valamint ezen keretnek és az önkormányzat és közigazgatása szerveinek és azok hatáskörének megállapítását. A föntebb első helyen említett alapszempont szerint az önkormányzat értelmét az határozza meg, hogy ezen területen Szent István országának egyik nemzetisége majdnem zárt egységben elég éles néprajzi határok között lakik, másrészt az, hogy ez a terület a Kárpátmedence gazdasági egységének egy éghajlat, növénytakaró és így belső gazdasági élet tekintetében sajátos darabja és az Alföld felé, amelyhez a természetes gazdasági anyagcsere ezer szála fűzi, elbatárolódik. Ezen a határvonalon, amely nem elválasztóvonal, hanem ellenkezőleg, Összekapcsoló vásárvonal, és nem a terület belsejében keresendő ezért az a város, amely e területnek fővárosa kell, hogy legyen. Mert e területnek súlypontja nem a terület belsejében, hanem a területnek az Alföld felé nyíló kapuiban, alföldi frontján van. Ezért nyerhette ez a terület, amelynek sem földrajzi, sem közigazgatási neve eddig nem volt, leghelyesebben a Kárpátalja elnevezését, mert súlypontja nem a hegyeken és a hegyekben, hanem a hegyek alföldi lábánál, a Kárpátok alján van, ahol a lakosságnak a zöme is tömörül. Az önkormányzatnak tehát népi és gazdasági alapja van. Népi alapja indokolja azt, hogy a rutén nyelvnek e területen különös jogai ismertetnek el. A gazdasági alapja pedig indokolja azt, hogy a gazdasági életnek még azok az ágazatai is, amelyek az egész országra nézve csak központilag irányíthatók, e területen való végrehajtásuk tekintetében a törvényjavaslat értelmében a kormányzói helytartó kezében futnak össze vagy azon futnak át. A törvényjavaslat a kormány képviseletére helytartói, az önkormányzat vezetésére vajdai állás megszervezését javasolja. Természetszerűleg hasonlít ez a kettősség a főispán és az alispán jogállásához, azonban a terület különleges jogállásának és az önkormányzat tartalmának megfelelően egy jóval magasabb fokon. Hiszen a magyar vármegye is önkormányzat tekintetében és jogállásában lényegesen különbözik más államok közigazgatási kerületeitől. A kárpátaljai kormányzói helytartó azonban nemcsak a kormány képviselője a főispánnál jóval tágabb jogkörrel e területen, hanem magának a kormányzónak is képviselője, a kormányzónak hely-tart ója, ami lényeges megkülönböztetés és megkülönböztetett jogállást és méltó-