Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról
347. szám. 11 ságot jelent. Ugyanígy tartalmaz a törvényjavaslat különös jogállást célzó intézkedéseket az önkormányzat fejére és vezetőjére, a vajdára nézve. Ugyanez áll az önkormányzati terület képviseleti szervére, a vajdasági gyűlésre nézve, amely a törvényeknél kisebb, de a szabályrendeleteknél magasabb kategóriájú jogszabályokat, statútumokat alkothat. E képviseleti szervnél gondosan megtartottuk az autonómia fontos biztosítékát, a választott tagok többségének elvét. A Vajdaság területéhez tartozó vármegyék közigazgatásának különleges módon való megállapítását nem az önkormányzat lényege, hanem gyakorlati szempontok teszik szükségessé. A vármegye, illetve a megyegyűlés jogkörének a Vajdaságra, illetve a vajdasági gyűlésre ruházását az egyszerűsítésre való törekvés teszi indokolttá. Az a törekvés, hogy elkerüljük a túlságosan sok fórumot. De a törvény külön is leszögezi azt, ami különben alkotmányunkból természetszerűen folyik, hogy ez az állapot bármikor megváltoztatható. Az elmondottak alapján kétségtelennek tartom, hogy a törvényjavaslat olyan kormányzati és igazgatási egységet teremt, amely a magyar történeti hagyományokbangyökerezik és az állam egész szervezetébe úgy illeszkedik bele, hogy annak továbbfejlődése életünk és r.lkotmányunk fejlődéséhez rugalmasan alkalmazkodjék. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A törvényjavaslat címéhez és bevezetéséhez. A Kárpátalja elnevezés, amelyet az 1939. évi VI. t.-c. is használ, miként az általános indokolásban ki van fejtve, földrajzilag meghatározza azt a területet, amelyre a törvényjavaslat vonatkozik. A Vajdaság pedig kifejezi azt a közjogi viszonyt, amellyel ez a terület a magyar államszervezetbe bekapcsolódik. Eme jogállás meghatározására a javaslat a vajdaság kifejezést tartotta legmegfelelőbbnek, amely a magyar alkotmány történetében a régmúltból ismeretes. A törvényjavaslat bevezetése összefoglalja azokat az elvi jelentőségű alapeszméket, amelyek a törvényhozást az önkormányzat törvénybeiktatására indították, s — miként a régi törvényeink praefatioi — kiemeli az alkotandó törvény fontosságát s egyaránt hangsúlyozván az ország osztatlan egységét s az önkormányzat szükségszerűségét, rámutat a terület tekintetbe veendő különleges viszonyaira és sajátos népi jellegére. x A törvényjavaslat a bevezetés után négy részre tagozódik. Az I. rész az 1—7. §-ig az általános alapelveket foglalja össze. A II. rész a 8—14. §-ig a Kárpátaljai Vajdaság önkormányzatának főszerveit szabályozza. A III. rész egyetlen 15. §-a a kormányzói helytartó jogállásáról szól, míg a IV. rész a 16—21. §-ig vegyes intézkedéseket tartalmaz. Az 1. §-hoz. Az 1. §. az 1939. évi VI. t.-c. alapvető rendelkezéseit ismétli meg. Egyrészt utal az idézett t.-c. 1. §-ára, amely Kárpátalját a magyar állam területéhez formailag is visszacsatolni rendelte el, másrészt annak 6. §-ára, amely a miniszterelnököt Kárpátaljára vonatkozó javaslat előterjesztésére utasította. Ezen törvénynek megfelelően a jelen javaslat megállapítja, hogy Kárpátalját az egységes magyar államon belül külön kormányzati egységként szervezi meg. Az általános rendelkezés kifejtette azokat az okokat és körülményeket, melyek miatt e törvényjavaslat az önkormányzat tartalmát nem részletezi. Határozottan kimondja azonban az önkormányzat elvét, melyet a jelen törvény és e^yéh törvények valósítanak meg. 2*
