Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
364. szám. 155 Minthogy sok elítéltre nézve egyéni életkörülményei folytán egyedül az fontos, hogy előző büntetése csakis egy meghatározott szempontból maradjon figyelmen kívül és az ügy a közérdek szempontjából is annyira alárendelt jelentőségű, hogy felesleges lenne ahhoz bírói döntést megkívánni: a §. rendelkezése előreláthatólag jelentékenyen apasztja majd a bírói útra terelt kisjelentőségű »rehabilitációs« ügyek számát. Á 17. §-hoz. A javaslatnak, az általános indokolásban kifejtett egyik alapelve, hogy csak a nem mellékbüntetésként kiszabott és a büntető törvényeken kívül álló jogszabályokban foglalt hátrányos jogkövetkezményeket korlátozza. Ez okból nem tartotta szükségesnek a §-ban külön kimondani, hogy hatása nem'terjed ki a bűncselekménynek a büntető törvényekben mellékbüntetésként megállapított jogkövetkezményeire, így különösen a hivatalvesztésre, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére, a viselt hivatal vagy az állás, illetőleg az ügyvédség elvesztésére, a hivatás vagy foglalkozás gyakorlásától eltiltásra, valamint a katonai büntetőbíráskodásban a lefokozásra (rangvesztésre). A §. ellenben kimerítő felsorolást ad azokról a büntetőtörvényeken kívülálló j ogszabály okban foglalt rendelkezésekre 1, amelyeknek a büntető ítélethez fűzött jogkövetkezményeit az alább kifejtett okokból kiveszi a rehabilitáció köréből. Kívánatosnak látta a javaslat, hogy katonai érdekből érintetlenül hagyja a katonai közigazgatási jogszabályokban megállapított jogkövetkezményeket, mert azok megszüntetésére a különleges katonai szempontok ismeretében csak az illetékes katonai hatóságok hivatottak. Az országgyűlési képviselek választásáról szóló 1938 : XIX. törvénycikknek a választhatóságból kizáró okokat meghatározó rendelkezései — a miniszteri indokolás szerint — annak a legelsőrendű közérdeknek előmozdítását célozzák, hogy a nemzet alkotmányos képviselete az erre valóban hivatott és méltó kezekbe legyen letéve. Ennek a célnak biztosítása végett a javaslat a törvénynek az országgyűlési képviselővé választhatóságra vonatkozó rendelkezéseit is érintetlenül hagyja. Az állami és az ellátás szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső más alkalmazottaknak, valamint azok özvegyeinek és árváinak és a katonai személyeknek ellátására, valamint a honvédelemről szóló 1939 : II. törvénycikkben meghatározott gondozásra vonatkozó törvényes rendelkezések külön és a méltányosság szem előtt tartásával szabályozzák a büntetőbírósági elítélésnek hatását. Ezeket a rendelkezéseket nem lett volna célszerű érinteni. Némely külállammal kötött nemzetközi egyezmény a közös vasútállomásokon alkalmazott személyzet kifogástalan előélete felől kikötéseket tartalmaz. Az ilyen megállapodásokat a javaslat önként értetődően nem érinti. A bűncselekmény elkövetéséből vagy az elítélésből származó magánjogi következmények közül a jelentősebbek a következek. A kir. közjegyzőkről szóló 1874 : XXXV. t.-c. 72. §á szerint közjegyzői okiratok felvételénél ügyleti tanú nem lehet, aki nyerészkedési vágyból elkövetett bűntett vagy kihágás miatt elítéltetett vagy aki hamis tanúság vagy hamis eskü miatt büntetve volt. A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeire! alkotott 1876 : XVI. t.-c. 2. §a szerint írásbeli magánvégrendeletnél nem lehet tanú, aki hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerejüleg elítélve volt. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 : XX. t.-c. 24. §-a szerint, ha az atya hamis vagy vétkes bukás vagy oly más bűntett miatt elítéltetett, melynek alapján a vagyon hű vagy pontos kezelésére való alkalmatlan20*
