Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

156 364. száni. sága alaposan feltehető: a "büntetés kiállása után kiskorú gyermekének vagyonát csak számadás terhe mellett és csak azon esetben kezelheti, ha a gyámhatóság ezt a kiskorú érdekében szükségesnek tartja. Az idézett törvénycikk 142. §-a szerint nem gyakorolhatják azt a jogukat, hogy gyámság vagy gondnokság alatt álló rokonaik ügyeinek elintézésénél meghallgattassanak és közreműködhessenek, akik hamis vagy vétkes bukás vagy oly bűntett miatt elítéltettek, melynek alapján a kiskorú ügyeibe való befolyás gyakorlására alkalmatlanságuk alaposan feltehető, habár büntetésüket kiállották is. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. 54. §-a szerint megtámadható a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél halálra, fegyházbüntetésre vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra volt ítélve és a másik házasfél ezt nem tudta és alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna. A családi hitbizományokról és a hitbizományi kisbirtokról szóló 1936 : XI. t.-c. 30. §-a szerint a hitbizományi utódlásból ki van zárva, aki az alapítónak vagy közeli hozzátartozójának sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, ha emiatt kitagadásnak lenne helye, továbbá aki közvetlen birtokelődjének vagy az utódlás rendjében őt megelőző várományostársának az életére tört, végül az, aki hazaárulást követett el (4—6. pont). Akire nézve a felsorolt körülmények valamelyike birtoklásának ideje alatt következik be, a hitbizományi birtoklásának jogát elveszti (harmadik bekezdés). A 66. §. szerint új családi hitbizományt csak feddhetetlen jellemű magyar állampolgár alapíthat. A 80. §. szerint hitbizományi kisbirtokot csak feddhetetlen jellemű magyar állampolgár alapíthat. A magánjogi következmények tekintetében elsősorban az elítélttől különböző magánszemélyek vannak érdekelve, ezért a javaslat ezeket a következményeket nem vonta bele az általa tervezett szabályozás körébe. A 18. §-koz. A javaslatban a hátrányos jogkövetkezmények bírói megszüntetése végett tervezett eljárás elvben nem érinti a kormányzó kegyelmezési jogát. A kormányzó az eddigi közjogi gyakorlat szerint is megszüntethette a büntető ítélet egyes hátrányos jogkövetkezményeit, amennyiben azt a jogkövetkezmény jogi természete vagy a vonatkozó jogszabály (pl. a Btk. 119. §-a) ki nem zárja. A javaslat rendszerének teljessé tétele kedvéért mégis szükségesnek tartotta annak kijelentését, hogy a kormányzó kegyelmi elhatározása a bűncselekmény vagy a büntetés hátrányos jogkövetkezményeit általánosságbán és a javaslatban részletezett többoldalú hatállyal is elengedheti. A kormányzó kegyelmi joga természetszerűleg a javaslatban a bíróságra nézve megállapított korlátozásokon túlmenőleg is hatályosulhat. Az élet eseteinek végtelen változatossága folytán előfordulhat, hogy a törvényben megszabott valamelyik előfeltétel hiányában is méltányosnak mutatkozik az elítéltnek a hátrányos jogkövetkezményektől megszabadítása. Vannak bűntettes csoportok, amelyeket a bírói egyéniesítő mérlegelés alól ki kell zárni, 'de még ezeken belül is akadhatnak egyesek, akiket mégis ki kell vonni az ezeket a csoportokat kizáró szabályok alól, ami csak az államfő legfőbb kegyelmi elhatározása útján történhetik. Ugyanazok az okok szólnak emellett, amelyek méltányos esetben a büntetésnek kegyelem útján való elengedését indokolják. Ez a kegyelmezési jog — a §. rendelkezése szerint — a 3. §-ban említett súlyos bűntettesre, továbbá olyan személyre is kiterjedhet, akire a 4. §. 1. pontjában megjelölt határidő még nem telt el, végül olyan jogkövetkezményeket is meg-r Szüntethet, amelyekre a jelen törvény hatálya (17. §.) nem terjed ki. A 19. §-hoz. A büntetőtörvényekén kívül álló hátrányos jogkövetkezmények az eMtélttel szemben a legtöbb; ecetben akként hatályosulnak, hogy az arra illeté^