Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

134 364. szám. szakítás nélkül katonai szolgálatot tel­jesített, v • • • A katonai büntetőbíró: ágnak az előbbi bekezdésben megszabott hatás­kör 3 változatlanul fennáll abban az esetben is, ha az eljárás alapjául szol­gáló szabadcágvesztésbüntetést utóbb polgári büntetőbíróság az általa ki­szabott szabadságvesztésbüntetéssel összbüntetésbe foglalta vagy egyesí­tette. 8. §. Több elítélés esetében az el­ítéltnek együttesen kell kérnie vala­mennyi ítélet (büntetőparancs) hátrá­nyos jogkövetkezményeinek megszün­tetését, kivéve ha az egyik ítélet (büntetőparancs) tekintetében az el­járás a polgári, a másik tekinteté­ben pedig a 7. §. harmadik bekezdé­sének rendelkezéséhez képest a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az előbbi bekezdésben említett ki­vétel esetén kívül a bíróság a kére­lemnek csak abban az esetben ad helyet, ha a jogkövetkezmények meg­szüntetésének feltételei valamennyi íté­let (büntetőparancs) szempontjából fennállanak. 9. §. Ha a kérelemből az tűnik ki, hogy előterjesztésének törvényszabta előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet tárgyalás nélkül elutasítja. Egyéb esetben hivatalból megszerzi a kérelem eldöntéséhez szükséges ada­tokat és bizonyítékokat. E végett első­sorban az igazságügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter által rende­lettel kijelölt szervezetek és személyek részéről kiállított környezettanulmá­nyokat használja fel. A bíróság a kérelem felől a kir. ügyésznek, illetőleg a honvédügyész­nek és a kérelmezőnek, szükség eseté­ben pedig a sértettnek és tanuknak meghallgatása után végzéssel határoz. A tárgyalás »tiem nyilvános. A bíróság, ha a jogkövetkezmények megszüntetésének törvényes előfelté­telei (3—6. §§.) fennállanak, a kére­lemnek helyt ad, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja, — • •v- ­A bíróság a kérelem teljesítését be­látása szerint további határidőnek efc teltétől és a kérelmezőnek ez idő alatt tanúsított magatartásától teheti füg­gővé. A kérelemnek helyt adó végzés ellen a kir. ügyész, illetőleg a honvédügyész, a kérelmet elutasító végzés ellen pedig a kérelmező felfolyamodást jelenthet be. A felfolyamodás elintézésére a bűn­vádi perrendtartás, a katonai büntető­bíráskodás körében pedig a katonai bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni. További perorvoslat­nak nincs helye. 10. §. A kir. ügyészség, járásbíróság előtti eljárásban az eljáró bíró, a katonai büntetőbíráskodás körében pedig az illetékes elsőfokú honvéd­bíróság a kérelemnek helyt adó vég­zést, jogerőre emelkedése után, zárt borítékban haladéktalanul megküldi az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hiva­talnak, továbbá annak a bíróságnak,^ amelyik az ítéletet (büntetőparancsot) hozta és azoknak a hatóságoknak, amelyeket ilyen célból a kérelmező megokoltan megjelölt. 11. §. Az elítélt arról az elítélésről, amelyhez hátrányos jogkövetkezmé­nyek az 1. §. szerint nem kapcso­lódnak, vagy amelynek hátrányos jog­következményei a 2., 3. vagy 18. §. értelmében megszűntek, bíróság vagy más hatóság előtt nem köteles számot adni. Erre a jogára az elítéltet az előéletére- vonatkozó kérdés feltevése­kor figyelmeztetni kell. Rágalmazás vagy becsületsértés ese­tében az állított vagy híresztelt tény, úgyszintén a valamely tényre közvet­lenül utaló kifejezés valósága bizonyí­tásának az 1914: XL1. t.-c. 13. §-ának 3. pontja alapján nincs helye, ha a büntető határozathoz hátrányos jog­következmények az 1. §. ,sz«rint nem kapcsolódnak, vagy annak hátrányos jogkövetkezményei a 2., 3. vagy 18. §, értelmében megszűntek. Ezt a, sza­bályt kell alkalmazni akkor i§,' há' a valóság bizonyításának m 1930; íí.

Next

/
Thumbnails
Contents