Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
364; szám; 135 t.-c. 69. vagy 129. §-a alapján, van. helye. 12. §. Olyan büntetést, amelyhez az 1. §. értelmében hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek vagy amely/ nek hátrányos jogkövetkezményei a' 2., 3. vagy 18. §. értelmében, meg-, szűntek : sem a hatóság, sem magánszemély által az elítéltre vonatkozóan kiadott bizonyítványban feltüntetni, sem abban ilyen büntetésre célzást tenni nem szabad. .' . 13. §. Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a bíróság engedélye vagy a kérelmező beleegyezése nélkül a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránt folyt eljárásra vonatkozó adatot közzétesz. .... ["•'.' , Ez a rendelkezés a bírói határozatoknak jogi szaklapban, jogi vagy más tudományos gyűjteményben vagy ha; sonló célú egyéb nyomtatványban való közzétételére nem alkalmazható, feltéve, hogy a közleményben a kérelmező neve kezdőbetűkkel sincs felismerhetővé téve. 14. §. A pénzügyminiszter az igazságügyin iniszteirel egyetértve a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránt indított elj arás tekintetében rendelettel illetékkötelezettséget állapíthat meg és az illeték tételeit is szabályozhatja. Az illetékkötelezettség nem érintheti a szegénységi jog megadására vonatkozó jogszabályokat. 15. §. A jelen törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha magyar jogszabály külföldi büntetőbíróság ítéletéhez vagy külföldön kiállott büntetéshez hátrányos jogkövetkezményt fűz. Ebben az esetben a 4. §-ban megszabott határidő szempontjából csak azt az időt lehet figyelembe venni, amelyet az elítélt kérelmének előterjesztése előtt Magyarországon töltött. Ilyen esetben a terhelt lakóhelye szerint illetékes kir. törvényszék jár el. 16. §. A minisztérium rendelettel megállapíthatja,, hogy egyes jogkövet* kezmények szempontjából a büntető ítéletet (büntetőparanesot), illetőleg a, büntetést — a 9. §-ban megjelölt bírói határozat nélkül is — figyelmen kívül kell hagyni, ha az elítélt a 3—6. §okban foglalt feltételek fennállását igazolja. 17. §. A jelen törvény nem érinti: La katonai közigazgatási jogszabályokban a büntető ítélethez fűzött jogkövetkezményeket, különösképpen az előléptetésből való kizárást és lefokozást, valamint az elvesztett rendfokozat újból való elnyerését szabályozó rendelkezéseket, 2. a tartalékos tiszti kiképzésre jelént kezesbe 1 való kizárásról, valamint az ilyen kikép zésre való j elentkezés elfogadásának hatálytalanításáról szóló törvényi rendelkezésekét (1939 : II. t.-c. 36. §.), ; ;;: ... 3: az országgyűlési képviselővé választás előfeltételeire vonatkozó ren; delkezéseket, 4. az állami és az ellátás szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső más alkalmazottaknak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényi rendelkezéseket, ideértve mind a hivatásos, mind a nemhivatásos katonai személyeknek, 'mind pedig a leventekötelezettséget, honvédelmi munkát, közérdekű légvédelmi- és közérdekű munkaszolgálatot teljesítő személyeknek ellátására (gondozására) vonatkozó rendelkezéseket is, 5. külá Hámmal kötött nemzetközi egyezmények (szerzc'dések, megállapodások) rendelkezéseit, 6. a bűncselekmény elkövetéséből vagy az elítélésbcl származó magánjogi következményeket. 18. §. A kormányzó kegyelmi elhatározással a jelen törvényben megszabott hatállyal megszüntetheti a hátrányos jogkövetkezményeket (1. §. első bekezdése), tekintet nélkül a 3. § ban és a 4. §. első bekezdésének 1. pontjában meghatározott korlátozásokra. 19. §. Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal az olyan büntetésről,