Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

364. szám. 133 függesztett büntetés végrehajtását rendélte él (1908: XXXVI. t.-e.4. §., Í930: II. t.-c. 28. §.). _ 3. §. A bíróság a következő §-ok rendelkezései szerint utólag megszüntetheti a büntető ítélethez (büntetőparancshoz) fűződő hátrányos jogkövetkezményeket (1. §. első bekezdéses) kivéve, ha az ítélet halálbüntetést, életfogytig tartó fegyházbüntetést vagy tíz évet meghaladó fegyház- vagy börtönbüntetést, avagy szigorított dologházi őrizetet állapított meg. 4. §. A hátrányos jogkövetkezmények utólagos megszüntetésének csak akkor lehet helye, ha az alábbi 1—4. pontban meghatározott feltételek együttesen fennállanak: 1. bűntett miatt történt elítélés esetében öt év, más esetben bárom év már eltelt attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a főbüntetést Mállott a vagy amelyen a dologbazi őrizetbe 1 (1913 : XXI. t.-c. 5—7. §§.) való szatadonbocsátása véglegessé vált avagy amely naptól kezdve a büntetés végrehajtását kegyelem vagy elévülés kizárta, 2. az elítélt az elítéltetése óta tisztességes életmódot folytatott, 3. az elitért a bűncselekményével ^okozott kárt tele telhetően jóvátette, * 4. az elítélt a kedvezményre egyébként is érdemesnek bizonyul. Ha ä bíróság főbüntetésként pénzbüntetést szabott ki, a főbüntetés kiállása napjának a pénzbüntetés megfizetésének napját, a pénzbüntetésnek szabadségvesztésbüntetésre történt átváltoztatása esetében pedig az azt helyettesítő szabadságvesztésbüntetés kiállásának napját kell tekinteni. Az első bekezdés 1. pontjában említett tatáridő számítása szempontjából a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést abban az esetben sem lehet figyelembe venni, ha az elítélten a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetést hajtották végre. o» §. A bíróság határozatának meghozatalánál figyelembe veszi annak .a bűncselekménynek súlyát, indokát és erkölcsi jelentőségét, amely miatt a kérelmezet elítélték, a kérelmező egész egyéniségét, a tele a jövőben vártató magatartást és azt, togy a jogkövetkezmények fenntartásárak vagy megszüntetésének az elítélt társadalmi helyzetére és létfenntartására minő jelentősége van. 6. §. Nem lehet mentesíteni a hátrányos jogkövetkezmények alól azt, 1. aki hivatalvesztést vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet tatálya alatt áll, 2. aki ellen bűr tett vagy szándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. , 7. §. A hátrányos jogkövetkezmények megszüntetését az elítélt akár sző JJ, akár írásban a kérelem eldöntéséhez szükséges adatok és bizonyítékok bemutatásával annál a kir. tíróságnál kérheti, amelyik a büntető ügyben elscfokon ítélt, vagy tatarozott. Ha az ítéletet (bünteti pararcs) katonai büntetőbíróság tozta, az ennek székhelye szerint illetékes kir. törvényszék, ha pedig az ítéletet a rendőri büntetőbíróság hozta, az ennek székhelye szerint illetékes kir. járásbíróság jár el. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, egyenlő tatáskörű bíróságok közül pedig az jár ej, amelyik a legsúlyosabb büntetést szabta ki. A kir. törvényszék tanácsban jár el akkor is, ha a büntető ügyben egyesbírája ítélkezett. Ha az elítéltet katonai bűntett vagy vétség (1930:11. t.-c. 2. §.) miatt, hűtlenség miatt vagy az 1940 : XVIII. t.-c. 11. §-a első bekezdésének 2. pontjában megtatározott bűncselekmény miatt katonai büntetet íróság ítélte el, a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetését az elsőfokon eljárt katonai bíróságnál kell kérni. Ugyancsak a katonai büntetőbíróság tatás körébe tartozik az eljárás akkor is, ha a katonai bíróság által más bűncselekmény miatt elítélt személy az elit éltetését cl a kérelem előterjesztésének jdcpontjáig meg-