Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-282. Törvényjavaslat az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában, 1938. évi november hó 15. napján kelt magyar-holland egyezmény becikkelyezéséről

282. szám. 39 celui des deux Etats où se trouvent des établissements stables. § 2. Sont considérés comme établis­sements stables, les sièges de direction effective, succursales, exploitations minières et pétrolifères, fabriques, ate­liers, agences, magasins, bureaux, labo­ratoires, comptoirs d'achat et de vente, dépôts et toutes autres installations fixes de caractère productif, ainsi que les représentations permanentes. Le fait, pour une entreprise établie dans Tun dés deux Etats contractants, d'avoir des relations d'affaires avec l'autre pays contractant par l'inter­médiaire d'un agent ou d'une société vraiment autonomes (courtier, com­missionnaire, filiale, etc.) ne constitue pas, pour cette entreprise, l'existence d'un établissement stable dans ce der­nier pays. § 3. Lorsqu'une entreprise a des éta­blissements stables dans les deux Etats contractants, chacun de ceux-ci per­çoit l'impôt sur la partie des revenus produite sur son territoire. Les auto­rités fiscales suprêmes des deux Etats contractants s'entendront pour l'éta­blissement des règles de ventilation pour l'application de cet article, en se basant sur le « Projet de Convention relatif à la répartition du revenu industriel et commercial entre les Etats aux fins de l'imposition » rédigé par le Comité Fiscal de la Société des Nations. (Document C. 252. M. 124, 1935, II A). Article 5. Par dérogation à l'article 4 de la présente convention les revenus de l'activité, en trafic international, d'en­treprises de navigation aérienne ne sont imposables que dans l'Etat où se trouve le lieu de direction effective, à condition que les aéronefs possèdent la nationalité dudit Etat. tatandók meg, amelyben az állandó üzlettelepek vannak. 2. §. Állandó üzlettelepnek tekin­tendők," a tényleges igazgatásnak a székhelyei, a fiókok, bányaüzem és kőolaj feltáró telepek, gyárak, műter­mek, ügynökségek, raktárak, irodák, laboratóriumok, bevásárlási és eladási irodák, lerakatok és minden más jöve­delmező jellegű állandó berendezések, valamint az: állandó képviseletek. Az a tény, hogy a két Szerződő Állam egyikében létesített vállalat a másik Szerződő Országgal, egy valóban önálló ügynök vagy társaság (alkusz, bizo­mányos, fiók, stb.) közvetítésével van üzleti összeköttetésben, nem jelenti azt, hogy ez a vállalat ebben az utóbbi országban állandó üzlettelepnek tekin­tendő. 3. §. Ha valamely vállalatnak mind­két Szerződő Államban vannak állandó üzlettelepei, mindegyik Állam a jöve­delmeknek azt a részét adóztatja meg, amely a saját területén keletkezett. A két Szerződő Állam legfelsőbb pénz­ügyi hatóságai egymással érintkezésbe fognak lépni avégett, hogy ennek a cikknek az alkalmazása céljából, a jövedelmek arányos felosztásának a szabályait a Nemzetek Szövetsége Adó­ügyi Bizottsága által szerkesztett »Az ipari és kereskedelmi jövedelemnek az Államok között megadóztatás céljából való megosztására vonatkozó Egyez­ménytervezet« (Document C. 252. M. 124, 1935, II A) alapul vétele mellett meg állapítsák. 5. cikk. A jelen Egyezmény 4. cikkétől el­térően, a légi közlekedési vállalatok-, nak a nemzetközi forgalomban kifej­tett tevékenységéből származó jöve­delmei csakis abban az Államban adóz­tat andók meg, amelyben a tényleges igazgatásnak a székhelye van, feltéve, hogy a repülőkészülékek ennek az Államnak a nemzetiségéhez tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents