Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281., szám. 14 egyes egyenesadókra vonatkozó jogszabályok jogszabálygyűjteményekben összefoglaltassanak s az élő magyar egyenesadójog a maga teljességében az adózók és a pénzügyi közigazgatás rendelkezésére álljon. Áttérek ezek után a javaslat egyes szakaszaiban tervezett rendelkezések indokolására. Az 1. §-hoz. Az új rendelkezés célja annak elkerülése, hogy a félszíni művelésű bányák két hozadéki ad óval: föld- és kereseti adóval rovassanak meg. " '" A .2.. §-hoz. Nagyobb területeknek hivatalból történt új ösztálybasorozása esetén az eredménynek a földadó kataszteri alapmunkálatokban való keresztülvezetése hosszabb időt kíván, úgyhogy a keresztülvezetés után az eddigi szabályozás szerint néha 2—3 évi földadószaporulatot kell az érdekeltékre visszamenőleg kivetni. Ezt a súlyos megterhelést szünteti meg az új szabályozás, amelynek értelmében az új osztálybasorozás eredményekép esetleg jelentkező földadószaporulat, visszamenőleges kivetés mellőzésével, kizárólag csak a jövőre nézve érvényesül. A 3. §-hoz. Az új szöveg az eddigi nem eléggé szabatos szöveggel szemben más rendszerben: mívelési áganként részletezve tárgyalja a földadóelengedésre jgényt adó elemi csapásokat. Az (i) bekezdésnek az a rendelkezése, hogy az elemi csapások által okozott rendkívüli károk is csak abban az esetben adnak igényt a földadóelengedésre, ha azok kellő gondossággal nem voltak elháríthatok, a gyakorlatban eddig is alkalmazott s a kérdés természetéből folyó szabálynak törvénybeiktatása. Az eddigi szabályok értelmében a fagy, a földárja által, okozott belvíz, a tartós szárazság (aszály) által okozott károk esetében földadóelengedés csak abban az esetben volt adható, ha ezek az elemi csapások az első vetést teljesén megsemmisítették és ez a megsemmisülés olyan időpontban történt, hogy a szántóföldek abban a gazdasági évben másodszor már nem voltak bevethetők. A (2). bekezdés b) pontjában tervezett rendelkezéssel a fennálló korlátozást ezeknél az elemi csapásoknak megszüntetni kívánom, mert azt indokolatlannak tartom. Újítás a (3) bekezdésben, hogy a faiskolákat természetüknek megfelelően, a kertek közé soroztam. E bekezdés 6/pontjában pedig a fagy, a rovarok és a növénybetegségek pusztítását a kertekben földadóeléngedésre igényt adó elemi csapásnak minősítem. A gyakorlat ugyan eddig is adott földadóelengedést a gyümölcsösökben fagy által okozott károk esetében, de ez a gyakorlat nem volt egységes és .határozott, miért is szükséges ezt a kérdést mindén kétséget kizáró módon szabályozni. Az (0) bekezdés b) pontja a szőlőkben bármilyen rovar vagy növénybetegség pusztítását minden kétséget kizárólag földadóeléngedésre igényt adó elemi csápásnak minősíti és ezzel az eddigi nem szabatos szövegezésből kifolyólag fennálló bizonytalanságot megszünteti* . Az árvíz az eddigi szabályozásban azok között az elemi csapások között foglal helyet, amelyek »a földbirtoknál általában« földadóelengedésre adnak igényt. Legelőknél árvíz által okozott kár címén a gyakorlatban még sem adtak földadóelengedést, mert az álláspont az volt, hogj az árvíz a legelők fűtermésébeii számottevő kárt alig tesz, sőt legtöbb esetben használ annak. Mindazonáltal méltáiiyosnak látszik, hogy a (e) bekezdésben az árvíz földadóeléngedésre igényt adó elemi csapásnak minősíttessék abban a kivételes esetben, ha a legelőt akként borítja, hogy az ennek folytán a gazdasági év túlnyomó részében nem legeltethető. Ugyanebben a bekezdésben földadóelengedésre igényt adó elemi csapásnak kívánom minősíteni a legelőknél a tartós szárazságot (aszályt) is. \ ; A (7) bekezdés, b) pontja az erdőknél bármilyen rovar pusztítását rninden kétséget kizárólag, földadóelengedésre igényt adó elemi csapásnak minősíti és ezzebaz