Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
18 281. szám. szerünkben a jövedelemadó, a hozadéki adóktól különválva, mint önálló személyi adó az 1909 : X. t.-cikkben jelenik meg. Az 1909. évi törvényhozás érdeme egyenesadórendszerünk korszerűsítése. Korszerű egyenesadó-rendszer ugyanis önálló személyi jövedelemadó nélkül el nem képzelhető éppen úgy, mint annak ellenkezője sem. Az arányos közteherviselés megvalőMtásáriál, á.hozadéki adók. mellett nélkülözhetetlen az az alanyi szempontokon nyugvó személyi adó, amely az adóalany minden jövedelmét összevonva mérlegeli annak mind jövedelmét, mind terheit s ennek alapján igyekszik megállapítani a teherbíróképességet. A jövedelemadó simítja el a hozadéki adók aránytalanságait. Egyenesadó-rendszerünk alapjában ma is ugyanaz, mint amelyet az 1909. évi törvényhozás bölcsessége megállapított s amely kór szerűtlennek ma sem mondható. A gazdasági élet minden tereié kiterjedő hozadéki adók fölött van a személyi jellegű, progresszív, kiegyenlítő jövedelemadó s az ezt kiegészítő, ugyancsak személyi jellegű vagyonadó. Ebben a helyes rendszerben azonban mégis több törés •látszik. így törés-mutatkozik a hozadéki adók alapjának megállapításá/ban, a különböző adók kulcsában, az adók rendeltetésében és az adórendszer keretébe váló beillesztésében. Mindezeknek a töréseknek az elsimítása á folyamatban levő adóreform jövőbeni feladatát képezi, mert a jelenlegi viszonyok között fokozottan kell ügyelnünk a gazdasági élet zavartalan menetének fenntartására. Ez a 'törvényjavaslat jelentős "rendelkezéseket tartalmaz a fennálló törvények kiegészítése és az adóztatásnak mind az adózók, mind az adóigazgatás irányában való egyszerűsítése céljából. Az egyenesadók terhének arányosítása érdekében is igen hatékony rendelkezéseket tartalmaznak előterjesztett javaslataim. Az adóteher arányosításának körébe tartoznak a javaslatban foglalt szociálpolitikai, főként családvédelmi jellegű rendelkezések is. Mindezekkel a kérdésekkel nem kívánok e helyen részletesen foglalkozni, mért azokat a javaslat egyes szakaszaira vonatkozó indokolásokban külön-külön ismertetem. Csupán azt jegyzem, meg, hogy az egyenesadóteher arányosítását célzó rendelkezések között több az olyan, amely enyhítést tartalmaz, mint amely a terhek fokozását jelenti; ez utóbbiak azonban hatékonyabbak. Az adóteher emelését továbbá ezúttal sem az adókulcsok, vagy tételek emelése, hanem áz adóalapok célszerűbb megállapítása által tervezem s az adókulcsok és tételek emelését csak ott javaslom, ahol aránytalanságok kiküszöbölése teszi azt szükségessé. Termeléspolitikai szempontok érvényesülését célzó rendelkezéseket e törvényjavaslat keretében nem tervezek. Ezeknek ugyanis teljes összhangban kell lenniök a földmívelésügyi miniszter úr által tervezett termeléspolitikai javaslatokkal, azok előterjesztése tehát csak azokkal kapcsolatban időszerű. Mielőtt áttérnék a javaslat egyes szakaszainak indokolására, még csak azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy miért nem terjesztettem elő ezúttal az egyenesadók Összes törvényi szabályait magában foglaló törvényjavaslatot. »A társulati adóról; a társulati vagyonadóról és a tantiémadóról« előterjesztett javaslatom nevezetesén az említett adókra vonatkozó összes — tehát miíid az új,.mind a módosított, mind a változatlanul továbbra is fenntartott — törvényi rendelkezéseket tartalmazza. Más- alkalommal is kifejezésre juttattam már azt, hogy az említett törvényjavaslat új vagy a régieket módosító rendelkezései az egységes egészből kiszakítva, Összefüggéseiktől megfosztva, nem lettek volna megérthetők. Ezzel szemben énnek a javaslatnak tervezett rendelkezéséi önmagukban is teljesen világosak és érthetők. Nem szükséges tehát, hogy azokkal 'kapcsolatban az országgyűlés elé terjesztessenek* azok a rendelkezések is, amelyeknek megváltoztatását ézidőszérint nem v tervezem. Szükségesnek tartom azonban Ve javaslat törvényerőre 4 emelkedésé- után- int ézlédni fogok az iránt, hogyNaz
