Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
281. szám 17 Melleidet a 281. számú irományhoz. Indokolás „az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az ország közvéleménye évek óta állandóan foglalkozik az adóreform kérdésével, amelynek megoldását legtöbbször a kérdés nagy jelentőségéhez méltó komolysággal és alapossággal s nem ritkán a részletekbe menő gondolatok felvetésével sürgeti. Annál inkább szükségét éreztem tehát annak,, hogy a reformok útjára lépjek, mert magam is át vagyok hatva azok szükségességétől. Egész adórendszerünket felölelő, átfogó adóreform két módon valósítható meg. Az egyik : egész adórendszerünknek egyik évről a másikra való megváltoztatása, a másik : adórendszerünknek fokozatos átépítése. Bármelyik megoldási módot válasszuk, a cél az arányos adóztatás megvalósítása. Az adórendszernek gyors, egyik évről a másikra érvényesülő általános megváltoztatása tehát csak akkor lehetséges, ha a gazdasági és államháztartási helyzet viszonylag nyugodt. Jelenleg azonban a gazdasági élet szeizmográfja mind az államok közötti viszonylatban, mind az egyes közgazdaságok keretén belül széles kilengéseket mutat. Átfogó jellegű általános adóreform egy ütemben történő megvalósításához tehát a mai viszonyok nem alkalmasak s ez mind az adózók, mind az államháztartás szempontjából veszélyes lehetne. Ezért a másik, bár lassúbb, de a gazdasági élet nyugodt menetét meg nem zavaró megoldási módot, vagyis az átfogó jellegű, általános adóreform fokozatos megoldását, adórendszerünk átépítését kellett választanom. Az egyenesadók reformja terén az első jelentős lépést »a társulati adóról, a társulati vagyonadóról és a tantiémadóról« szóló törvényjavaslat előterjesztésével tettem meg. Jelen törvényjavaslat további előrehaladást jelent az egyenesadók reformja terén. A reformintézkedések sorozata azonban e javaslattal koránt sincs lezárva. A magyar állam egyenesadó-rendszere 1867 óta hosszas és lassú fejlődést mutat. Kezdetben az államháztartás egyenesadóbevételeit a hozadéki adók szolgáltatták. Az 1875 : XL VII. t.-c. behozta ugyan nálunk is az általános jövedelmi pótadót, ennek a pótadónak azonban személyi adó jellege egyáltalán nem volt. Behozatala nem is az egyenesadók rendszerének fejlesztését, hanem csupán az állami bevételek fokozását céloata. Bár lényeges változást jelentett, annak hozadéki jellegét nem változtatta meg az 1883 : XL VI. t.-c. sem, sőt még jobban kidomborította, hogy az csupán a hozadéki adók terhét fokozó pótadó. Egyenesadó-rendKépv, iromány. 1939—1944. IV. kötet. a
