Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
16 281. szám. 43. §. (i) Az állami egyenesadók kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben az adózó adóbevallását szabályszerű időben beadta. (2) Az adóbevallás elmulasztása, valamint adócsalás, vagy jövedéki kihágás elkövetése esetében az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó napját követő tíz év alatt évül el, amelyben az adózó az adóbevallás benyújtására köteles lett volna, illetőleg amelyben a kincstár megrövidítését eredményező adóbevallását beadta. 44. §. (1) Az állami egyenesadókra és azok járulékaira nézve elkövetett adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a pótlólag előírt adó és összes járulékai háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet, (2) Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás az egyes adókról szóló törvények vagy törvényes rendelkezések alapján adócsalásnak vagy jövedéki kihágásnak nem minősíthető, szabálytalanság miatt a pótlólag előírt adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az az adózó, aki a törvényben, a minisztérium vagy a miniszter rendeleteiben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az az adók megrövidítésére vezetett. (3) A (2) bekezdés alapján kiszabható pénzbírságot a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában — ha a pénzbírság az 1000 pengőt nem haladja meg — végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. (4) A jelen szakasz alapján kiszabott pénzbüntetések és pénzbírságok az államkincstárt illetik, 45. §. Ha az adózó, aki az 1938.-XX. törvénycikk 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beruházási hozzájárulást nem volt köteles fizetni, legkésőbb 1940. évi szeptember hó 30. napjáig pótlólag olyan jövedelmeket és vagyontárgyakat is bejelent, amelyeket az 1940. évre szóló általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyonadóbevallásában elhallgatott, vagy nem helyesen vallott be, vagy amelyekről bevallást egyáltalában nem adott, a helytelen vagy valótlan bevallásának büntető következményei alól mentesül, feltéve, hogy vele szemben a jövedelem vagy vagyon helytelen vagy valótlan bevallása, vagy a bevallás elmulasztása miatt a pénzügyi hatóság részéről eljárás még nem indult. Ez a bejelentés az adózót az 1940. évet megelőző időre a pótlólagos megadóztatás alól is mentesíti. 46. §. Ennek a törvénynek egyes rendelkezései a pénzügyminiszter által megállapítandó napon, legkorábban az 1940. évi adókivetés során, legkésőbb 1941. évi január hó 1-én lépnek hatályba. Kelt Budapesten, 1940. évi április hó 16. napján. Dr. ReményiSchneller Lajos s. k. y m. kir. pénzügyminiszter.
