Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

16 281. szám. 43. §. (i) Az állami egyenesadók ki­vetéséhez való jog elévül annak a nap­tári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben az adózó adó­bevallását szabályszerű időben beadta. (2) Az adóbevallás elmulasztása, va­lamint adócsalás, vagy jövedéki kihá­gás elkövetése esetében az adó kiveté­séhez való jog annak a naptári évnek utolsó napját követő tíz év alatt évül el, amelyben az adózó az adóbevallás benyújtására köteles lett volna, illető­leg amelyben a kincstár megrövidítését eredményező adóbevallását beadta. 44. §. (1) Az állami egyenesadókra és azok járulékaira nézve elkövetett adócsalás miatt kiszabható szabadság­vesztés büntetésén felül mellékbünte­tésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a pótlólag előírt adó és összes járulékai háromszorosától nyolc­szorosáig terjedhet, (2) Amennyiben valamely cselek­mény vagy mulasztás az egyes adókról szóló törvények vagy törvényes ren­delkezések alapján adócsalásnak vagy jövedéki kihágásnak nem minősíthető, szabálytalanság miatt a pótlólag elő­írt adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az az adózó, aki a törvényben, a minisz­térium vagy a miniszter rendeletei­ben megszabott kötelességét oly mó­don szegi meg, hogy az az adók meg­rövidítésére vezetett. (3) A (2) bekezdés alapján kiszabható pénzbírságot a m. kir. adóhivatal álla­pítja meg. Határozata ellen a pénzügy­igazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában — ha a pénz­bírság az 1000 pengőt nem haladja meg — végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság ha­tározata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. (4) A jelen szakasz alapján kiszabott pénzbüntetések és pénzbírságok az ál­lamkincstárt illetik, 45. §. Ha az adózó, aki az 1938.-XX. törvénycikk 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beruházási hozzá­járulást nem volt köteles fizetni, leg­később 1940. évi szeptember hó 30. napjáig pótlólag olyan jövedelmeket és vagyontárgyakat is bejelent, ame­lyeket az 1940. évre szóló általános kereseti, illetőleg jövedelem- és vagyon­adóbevallásában elhallgatott, vagy nem helyesen vallott be, vagy amelyekről bevallást egyáltalában nem adott, a helytelen vagy valótlan bevallásának büntető következményei alól mentesül, feltéve, hogy vele szemben a jövedelem vagy vagyon helytelen vagy valótlan bevallása, vagy a bevallás elmulasztása miatt a pénzügyi hatóság részéről el­járás még nem indult. Ez a bejelentés az adózót az 1940. évet megelőző időre a pótlólagos megadóztatás alól is mentesíti. 46. §. Ennek a törvénynek egyes rendelkezései a pénzügyminiszter által megállapítandó napon, legkorábban az 1940. évi adókivetés során, legkésőbb 1941. évi január hó 1-én lépnek ha­tályba. Kelt Budapesten, 1940. évi április hó 16. napján. Dr. Reményi­Schneller Lajos s. k. y m. kir. pénzügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents