Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281. szám. 15 és azt az adózóval írásban közli. Az eskü szövegét úgy kell megállapítani, hogy abban az adózó valóságos jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok megerősítése foglaltassók. Az adózó az eskü szövegének megállapítása ellen az írásbeli értesítéstől számított 8 napon belül a pénzügyminiszterhez fellebbezéssel élhet és ebben kérheti, hogy az eskü kivétele mellőztessék, vagy megjelölheti azokat a tényeket, amelyeknek valóságára hajlandó az esküt letenni. (4) A fellebbezés tárgyában a pénzügyminiszter végérvényesen határoz és határozatában az eskü szövegét is végérvényesen megállapítja. (5) A bíróság — lehetőleg a megkereséstől számított 30 napon belül — az eskü kivételére határnapot tűz ki és arra az érdelkelteket megidézi. A kötelezettnek szabadságában áll az eskü letétele előtt bevallását helyesbíteni vagy kiegészíteni. Ebben az esetben az eskü kivétele mellőzhető, ha a kincstár képviselője a helyesbített jövedelmet vagy a vagyont a kivetés alapjául elfogadja. Ilyen esetekben az utólag bevallott jövedelem vagy vagyon alapján sem az előző kivetések helyesbítésének, sem büntető eljárásnak helye nincs, azonban a jövedelem és vagyon e részét úgy kell tekinteni, mint amelyet az adózó csak a hatóság felhívására vallott be, ennélfogva az utólag bevallott jövedelemés vagyontöbbletre eső adó után a megfelelő bírságot ki kell vetni. (e) Ha a kötelezett fél az eskü letételére kitűzött napon nem jelenik meg és elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételét megtagadja, a bíróság az iratokat az eskü letételére kitűzött határnaptól számított 15 nap elteltével további eljárás végett a pénzügyigazgatóságnak visszaküldi. Ezen a 15 napi határidőn belül azonban a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az eskü letételére újabb határnapot tűzzön ki. A kérelemnek további eljárás nélkül helyet kell adni. (7) Ha a kötelezett fél az eskü letételére igazolatlanul nem jelent meg, vagy az eskü letételét megtagadta és 15 napon belül újabb határidőt sem kért az eskü letételére, a m. kir. adóhivatal vagy az adófelszólamlási bizottság a körülmények által indokolt jövedelmet, illetőleg vagyont megállapítja és erről az adózót értesíti. A m. kir. adóhivatalnak vagy az adófelszólamlási bizottságnak ebben a tárgyban hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslat kizárása nem vonatkozik azonban a határozatnak arra a részére, amely az eskü letételének igazolatlan elmulasztásával vagy megtagadásával nincs összefüggésben. (8) Az eskü letétele, vagy az eskü letételének megtagadása, végül az eskü letétele előtt a bevallás helyesbítése nem állja útját annak, hogy ha az esküvel megerősített adatok, vagy a kivető hatóság által alapul vett jövedelem és vagyon, végül a helyesbített bevallás valótlannak bizonyulnak, adócsalás miatt a büntető eljárás megindíttassék. Az adócsalásért kiszabott büntetésen felül az adózónak a hamis esküért való általános büntetőjogi felelőssége érintetlenül marad. 42. §. Az az adózó, akinek háztartásához kettőnél több gyermek tartozik, a következő adókedvezményben részesül: 1. Annak az adózónak a jövedelemadóalapjából, akinek tiszta jövedelme az évi 10.000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200— 200 pengőt, minden további gyermek után 300 pengőt le kell vonni és erre a csökkentett adóalapra kell a megfelelő adótételt alkalmazni. 2. Annál az adózónál, aki az 1. pont alapján adókedvezményben azért nem részesíthető, mert egyáltalában nem alanya a jövedelemadónak, a terhére előírt földadóból, házadóból és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból minden gyermek után 5%-ot kell törölni.