Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

14 281. szám. beruházási pótlékot az adózó jövedelemadóalapjából levonni nem lehet. Az adózó helyett a beruházási pótlékot más természetes vagy jogi személy akkor sem köteles viselni, ha az adózóra kivethető adókat alapszabálynál, szerződésnél vagy más kötelezésnél fogva az adózónak egyébként megtéríteni, vagy helyette viselni tartoznék. Ha e jogával nem él, az adózónak megtérített vagy helyette megfizetett beruházási pótlékot az adózó alkalmazotti kereseti adóalapjához, valamint a jövedelemadóalapjához hozzá kell számítani. 38. §. Ha az adózó terhére jogerősen kivetett jövedelemadó és járulékai, valamint a jelen törvény 37. §-a alapján kivetett beruházási pótlék együttes összege az adózó tiszta jövedelmének 75%-át meghaladja, az adózó azokból olyan mértékű arányos törlést igényelhet, hogy az együttes összeg a 75%-ot meg ne haladja. 39. §. A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy a jövedelemforrás jövedelmének, illetőleg a vagyontárgy értékének megállapítását s a jövedelemés vagyonadó kivetését annak a községnek (városnak) a lajstromában rendelhesse el, amely község (város) területén a jövedelemforrás, illetőleg a vagyontárgy van. V. Vegyes rendelkezések. 40. §. (i) Az olyan adózó, akinek adóalapja a kereseti adóra, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint új kivetés mellőzésével a következő évre egyébként változatlanul fenntartandó (rögzítendő) lenne, felszólítás nélkül is köteles az adóév február havának végéig szabályszerű adóbevallást adni abban az esetben, ha kereseti-, illetőleg jövedelemadóalapja valamely évben a 10.000 pengőt, vagyonadóalapja pedig a 200.000 pengőt túlhaladja, avagy ha ezt az összeget ugyan nem haladja tú], de az adóalap a különben változatlanul fenntartandó adóalappal szemben annak megállapítása óta legalább 50%-kal emelkedett. (2) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben megszabott kötelezettségének nem tesz eleget, az adótöbblet kétszeresének megfelelő bírsággal sújtandó, amelyet a m. kir. adóhivatal az adóval egyszerre állapít meg és vezet be a kivetési lajstromba. (3) Az adófelszólamlási bizottságnak az új kivetés mellőzésével a következő évre változatlanul fenntartott kereseti-, illetőleg jövedelem- és vagyonadóalapokra nézve is joga van ahhoz, hogy ha a változatlanul fenntartott adóalap az adózó valószínű jövedelménél vagy vagyonánál kisebb, az adózót beidézze és az adót a tényleges jövedelemnek, vagy vagyonnak megfelelően felemelje. 41. §. (1) A pénzügyigazgatóság az adókivetés helye szerint illetékes királyi járásbíróságot megkeresheti, hogy az adózótól a jövedelem vagy a vagyon nagyságára nézve a felfedező esküt vegye ki, ha a m. kir. adóhivatal által részletesen felsorolt indokok alapján a bevallott jövedelmet, illetőleg vagyont az adózó életmódjával járó kiadások fedezésére nem találja elfogadhatónak; vagy ha a m. kir. adóhivatal olyan adatok birtokába jut, amelyek alapos gyanút keltenek arra, hogy a jövedelmet, illetőleg vagyont nem teljes összegében vallották be, illetőleg állagában vagy értékében nem teljesen mutatták ki. (2) Az adófelszólamlási bizottság is megkeresheti a királyi járásbíróságot a felfedező eskü kivétele iránt abban az esetben, ha az adózó a m. kir. adóhivatal elsőfokú megállapítása ellen fellebbezéssel él és a fellebbezésében azt vitatja, hogy tényleges jövedelme vagy vagyona az első fokon megállapított jövedelemnél vagy vagyonnál kisebb. (3) Az eskü szövegét mind az (1), mind a (-') bekezdésben említett esetekben a pénzügyigazgatóság állapítja meg