Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-210. Törvényjavaslat a m. kir. honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendelkezésekről

240 2Í0. szám. Az ország fegyveres erejének jelentőségéhez képest és a katonai szaktudásnak a törvényalkotásban kellő módon és kellő mértékben való érvényesülése érdekében helyénvalónak látszik, hogy a honvédség tábornoki karának két magasrangú tényleges állományú tagja az országgyűlés felsőházában szolgálati állása alapján továbbra is helyet foglaljon. Ezért a honvédség főparancsnoki állásának megszüntetése folytán rendelkezni kell abban a tekintetben, hogy a vezérkar főnöke mellett a honvédség tábornoki karának még egy tagja kerüljön be szolgálati állása alapján a felsőházba. A katonai szolgálati viszonyok különleges természetét figyelembevéve második tagként leginkább a honvéd tábornoki karnak rangban legidősebb tényleges állományú tagja, illetőleg amennyiben ez a vezérkar főnöke, a rangban utána következő tényleges állományú tábornok jöhet tekintetbe. Ezért a §. a kérdésnek ilyen értelemben való rendezését tartalmazza. Az 1. §. második bekezdésében gondoskodni kívánunk arról is, hogy a honvéd tábornoki kar két tagjának szolgálati állása alapján való felsőházi tagsága akkor is biztosíttassék, ha a tábornoki kar rangban legidősebb tagja — nem szolgálati állása alapján, hanem más jogcímen — már tagja az országgyűlés felsőházának. Önként érthetően az 1. §. rendelkezését megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a tábornoki karnak a rangban legidősebb után következő tagja történetesen szintén már más alapon foglal helyet a felsőházban ; ilyen esetben tehát a felsőházi tagság a tábornoki karnak rangban tovább következő tagját fogja illetni. A 2. §-hoz. Az 1937 : XIX. t.-c. 3. §-a a kormányzói tiszt megüresedése esetén alakuló országtanács tagjául a honvédség főparancsnokát is kijelöli. A főparancsnoki állás megszüntetése következtében szükség van arra, hogy .az országtanácsba a honvédség főparancsnoka helyett a honvéd vezérkar főnöke lépjen. Arra az esetre, ha a vezérkar főnökének állása betöltve nincs, — az 1937 : XIX. t.-c. 3. §-ában a honvédség főparancsnoka szolgálati helyettesének országtanácsi tagságára vonatkozó rendelkezésnek megfelelően — helyénvaló akként rendelkezni, hogy a vezérkar főnökének helyét az országtanácsban szervezetszerű helyettese foglalja el. . A 3. §-hoz. Az 1939 : II. t.-c. 3. §-ának (3) bekezdése a Legfelső Honvédelmi Tanács tagjai közt a honvédség főparancsnokát is felsorolja. A honvédség főparancsnoki állásának megszüntetése szükségessé teszi ennek a rendelkezésnek olyan értelemben való módosítását, hogy a Legfelső Honvédelmi Tanácsnak a honvédség főparancsnoka kivételével maradnak tagjai azok, akiket az 1939 : II. t.-c. 3. §-ának idézett rendelkezése a tanács tagjaiként kijelöl. A honvédség főparancsnoka helyett más tagnak a Legfelső Honvédelmi Tanácsba kijelölése szükségtelennek mutatkozik, mert a vezérkar főnöke ezentúl maga fogja a tanácsban mindazokat a szakszempontokat érvényesíteni, amelyeket eddig a honvédség főparancsnokával együtt érvényesített. A 4. §-hoz. A katonai büntető törvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvényszék egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930 : III. t.-c. 9. §-a a következőképen rendelkezik: »A törvény erejénél fogva illetékes parancsnok : a honvéd vegyesdandárparancsnok és a honvédség főparancsnoka. Az illetékes parancsnok jogait kizárólag a honvédség főparancsnoka gyakorolja, ha a cselekmény a jelen törvény 60—68. §-ába ütköző oly bűntett vagy vétség, amelyet katonai titok tekintetében követtek el.« A honvédség főparancsnokát megillető teljes jogkörnek a vezérkar főnökére történő átruházása folytán részére biztosítani kell a bűnvádi üldözés elrendelésére illetékes parancsnoknak azokat a jogait is, amelyeket ezidő szerint a honvédség főparancsnoka gyakorol. Ennélfogva a honvéd vezérkar főnöke hivatott arra is,