Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-209. Törvényjavaslat a magyar kir. külképviseleti hatóságok okiratkiállítási és okirathitelesítési hatáskörével kapcsolatos egyes kérdésekről

209. szám. 233 megszorításoktól eltekintve, azonosítja a kir. közjegyzők hatáskörével s ezzel kiküszöböli azokat a nehézségeket, melyek a gyakorlatban eddig sok kétségre adtak okot. Külképviseleti hatóságainknak a törvényjavaslatban szabályozott hatásköre m az általános nemzetközi elvekhez és az eddig követett gyakorlathoz igazodik. A törvényjavaslat nem érinti a diplomáciai vagy konzuli hitelesítésre vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyek a Pp. 335. §-ának 3. bekezdésében, a telekkönyvi rendtartás 82. §-ának e) pontjában és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. t.-c. (Te.) 54. §-ában foglaltatnak. A törvényjavaslat három részre oszlik : az első rész (1—4. §.) az okiratok kiállítását szabályozó rendelkezéseket öleli fel; a második rész (5. §.) az okiratoknak, okiratok másolatának, magánszemélyek névaláírásának és kézjegyének hitelesítését szabályozza ; a harmadik rész (6. és 7. §.) a külképviseleti hatóságokat a rendes közjegyzői hatáskör keretén kívül eső, de az okiratok kiállításával kapcsolatos egyes tennivalók (magyar állampolgárok életbenlétének és lakásának, valamint házastársak együtt- és különélésének joghatályos tanúsítása, a külképviseleti hatóságok hivatali területén lakó magyar állampolgárok részére szegénységi bizonyítvány kiállítása, hiteles fordítások teljesítése és ilyen fordítások hitelességének tanúsítása) elvégzésére jogosítja fel. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat 1. §-a külképviseleti hatóságainkat csupán közokiratok kiállítására jogosítja fel, ami következik abból, hogy ők hivatalos hatáskörükben, részben közjegyzői hatáskörben járnak el, tehát az 1874 : XXXV. t.-c. 58. §-a reájuk is vonatkozik. A törvényjavaslat emellett külön is kiemeli, hogy a m. kir. külképviseleti hatóságok végintézkedésről és a házasulóknak a gyermekek vallására nézve kötött megegyezéséről is kiállíthatnak közokiratot. Ennek kiemelésére az említett jogügyletek sajátos természeténél és nagy jelentőségénél fogva, minden félreértés elhárítása céljából van szükség. A gyermekek vallására nézve kötött megegyezés kiemelése ezenkívül szükséges azért is, mert a külföldön élő magyar állampolgárok születendő gyermekeik vallására nézve az 1894 : XXXII. t.-c. 1. §-ának rendelkezése miatt eddig külföldön megegyezést nem köthettek. A jelen törvényjavaslat tehát ezen a helyzeten is változtatni akar. Az 1. §-ban megállapított hatáskör gyakorlásából azonban a magyar kir. tiszteletbeli konzulátusokat ki kellett zárni. A tiszteletbeli konzulok ugyanis rendszerint nem rendelkeznek azokkal a jogi ismeretekkel, amelyek közokiratok kiállításánál nélkülözhetetlenek. Nem lehet ezzel a jogkörrel felruházni azokat a tiszteletbeli konzulátusokat sem, amelyeknél hivatásos tisztviselő van alkalmazva, mert az okiratforgalom biztonságához fűződő érdekek nem tűrhetnek meg ilyen, külsőleg nehezen ellenőrizhető megkülönböztetéseket. A tiszteletbeli konzulátusok a közokiratok kiállításának jogával jelenleg sincsenek felruházva. A 2. §-hoz. Ez a §. közelebbről meghatározza az említett külképviseleti hatóságok részéről kiállítható közokiratok körét. Ezek a külképviseleti hatóságaink kiállíthatnak okiratokat magyar állampolgárok (jogi személyek) jognyilatkozatáról vagy jogügyletéről, de kiállíthatnak magyar állampolgárnak külföldivel (külföldi jogi személlyel) kötött jogügyletéről, külföldiek jognyilatkozatáról és olyan jogügyletekről is, amelyek kizárólag külföldiek között jöttek létre. Külföldiek jognyilatkozatáról vagy külföldiek között létrejött jogügyletekről Képv. iromány. 1939—1944. IH. kötet. 30