Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

326 168. szám. soknak katonai szabályok alapján fenn­álló közlési kötelezettségét. 30. §. (i) Nemibetegek gyógykezelé­sére orvosnak sajtó útján vagy más módon felkínálkozni, nemibetegeket levelezés útján kezelni, végül a bete­geknek közvetlen vizsgálat nélkül ön­kezelést ajánlani tilos. (js) Nemi betegségek gyógyítására gyógyszert vagy gyógyászati eljárást csak kifejezetten orvosi és gyógysze­részeti szaklapban vagy kizárólag or­vosnak küldött szokásos kereskedelmi nyomtatványban vagy tudományos közlés alakjában szabad hirdetni. 31. §. (i) Dajkaszolgálatra felfo­gadni, illetőleg már szolgálatban álló személyt ily minőségben továbbra is alkalmazni csak akkor szabad, ha a dajka nemibeteggondozó intézeti, ille­tőleg városi vagy községi orvosi (kör­orvosi) bizonyítvánnyal igazolja, hogy nemibetegségben nem szenved. (2) Ha a háztartásban vagy a család körében nemibetegségben szenvedő vagy arra gyanús beteg él, nem szabad olyan dajkát felfogadni, aki egyidejű­leg saját gyermekét is szoptatja. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt dajkavizsgálat részletes szabályait a belügyminiszter állapítja meg. 32. §. (1) Gyermeket csak az fogad­hat magához és csak ahhoz lehet gyer­meket dajkaságba adni vagy nevelésre kihelyezni, aki nemibeteggondozó in­tézeti, illetőleg városi vagy községi orvosi (körorvosi) bizonyítvánnyal iga­zolja, hogy sem maga, sem a vele közös háztartásban élők nemibetegségben nem szenvednek. (2) Nemi betegségben szenvedő gyer­meket dajkaságba vagy nevelésre csa­ládba adni, illetőleg felfogadni nem szabad. (3) A belügyminiszter rendelettel álla­pítja meg azokat a kivételes eseteket, amikor nemibeteg csecsemő vagy gyer­mek ugyanilyen betegségben szenvedő személyhez dajkaságba vagy nevelésre kihelyezhető, illetőleg felvehető. 33. §. (1) A 27.,.illetőleg 34. §. alap­ján elrendelt vizsgálatoknál a nemi­betegség megállapításához szükséges vérsavóvizsgálatot a belügyminiszter által kijelölt intézetek (laboratóriumok) látják el. (2) Az érdekelt a vérsavó vizsgálati eredmény felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálást az Országos Közegész­ségügyi Intézet díjmentesen köteles teljesíteni. (3) Az előző bekezdésekben megjelölt eljárás részletes szabályait a belügy­miniszter rendelettel állapítja meg. 34. §. A nemibetegségek terjedésének megakadályozhatása céljából a bel­ügyminiszter az ország egész területére vagy annak egy részére, az egész lakos­ságra vagy a lakosság egy részére köte­lező vérsavóvizsgálat végzését, to­vábbá egyes foglalkozási ágakban min­den nemibetegség szempontjából vizs­gálat végzését rendelheti el. A megelőzés és gyógyítás intézményei, 35. §. A nemibetegségek elleni ható­sági védekezés szervei: a nemibeteg­gondozó intézetek, az intézetek külső működési területén az egészségvédelmi szolgálatok vagy a belügyminiszter ál­tal ezzel megbízott orvosok, továbbá a városok és községek e célra alkalma­zott nemibeteg-szakorvosai, végül be­tegek elhelyezésére a közkórházak és a tudományegyetemi klinikák. 36. §. (1) Nemibeteggondozó intéze­teket állíthatnak fel: 1. az állam, 2. a törvényhatóságok és községek, 3. a biztosító intézetek, 4. az ily célú egyesületek és intéz­mények. (í) A nemibeteggondozó intézetekben a betegvizsgálat ingyenes. (3) Nemibeteggondozó intézetet min­den vármegyében annak székhelyén, valamint minden olyan városban vagy községben kell létesíteni, amelyben a lakosok száma a legutolsó népszámlá­lás adatai szerint a harmincezret meg­haladja.

Next

/
Thumbnails
Contents