Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

168. (i) A nemibeteggondozó intézetek felállításának feltételeit, számát, belső és külső működési területét, azok szer­vezeti és működési szabályait a bel­ügyminiszter rendelettel állapítja meg. Azt, hogy a biztosító intézetek hol tarthatnak fenn külön nemibeteggon­dozó intézetet, az érdekelt biztosító intézet meghallgatásával a belügymi­niszter esetenként állapítja meg. (5) Felhatalmaztatik a belügyminisz­ter, hogy szükség esetében a (3) bekez­désben megjelölt helyeken kívül is nemibeteggondozó intézet felállítása, illetőleg további fenntartása iránt in­tézkedhessek. 37. §. (1) Nemibeteggondozó intéze­tet az állam, a törvényhatóságok és a községek közösen is fenntarthatnak. (2) A biztosító intézetek — ameny­nyiben külön nemibeteggondozó inté­zetet nem tartanak fenn — és a biz­tosító szervek az állami, törvényható­sági vagy községi nemibeteggondozó intézet felállítási és fenntartási költ­ségeihez hozzájárulni kötelesek. A költ­ségek a biztosító intézetet, illetőleg biztosító szervet abban az arányban terhelik, amint a nemibeteggondozó intézet területének biztosított népes­ségéhez — ideértve az igényjogosult családtagokat is — a nemibeteggon­dozó intézet egész működési területé­nek népessége viszonylik. (3) A belügyminiszter — az érdekelt miniszterekkel egyetértően — éven­kint megállapítja azt az összeget, ame­lyet a biztosító intézeteknek, illetőleg az intézetek egyes biztosítási ágainak, valamint a biztosító szerveknek az illető évben a (2) bekezdésnek meg­felelően viselniök kell. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a nemibeteggondozó intézet fenntartójának azt kell tekinteni, aki a fenntartási költségek nagyobb ré­szét viseli. 38. §. (1) A nemibeteggondozó inté­zet külső működési területén a nemi­betegek'hatósági gondozását és gyógy­kezelését, az egészségvédelmi szolgála­szám. 32? tok vagy a belügyminiszter áltál meg­bízott orvosok látják el. (2) Az olyan városban vagy község­ben, amelyben a lakosok száma a legutolsó népszámlálás adatai szerint tizenötezernél több, de harmincezret meg nem halad, a belügyminiszter külön nemibeteg-szakorvos alkalmazá­sát rendelheti el. 39. §. A nemibeteggondozó intézetek belső működési területén alkalmazott orvosok, védőnők és egyéb segédsze­mélyzet képesítése, szolgálata, magán­gyakorlata, mellékfoglalkozása és já­randósága tekintetében a 17—20. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni. 40. §. A nemibetegségek elleni véde­kezés megszervezését és egységes irá­nyítását, a védekezés szolgálatába állí­tott intézmények központi felügyeletét és ellenőrzését az Országos Közegészség­ügyi Intézet látja el. Ül. Közegészségügyi törvények módosítása. 41. §. (1) Az 1876: XIV. t.-c. 8. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a gyógyá­szati célra szánt, de erre nem alkalmas anyag, szer vagy készítmény tekinte­tében is lefoglalásnak van helye. A le­foglalást a belügyminiszter is elrendel­heti. A készítő vagy forgalombahozó kérheti, hogy a lefoglalt anyagot, szert vagy készítményt megfelelő átalakítás céljából részére kiadják. Ha a készítő vagy forgalombahozó a kiadást nem kérte vagy ha az átalakítást a meg­határozott időben nem végzik el, az anyagot, szert vagy készítményt el kell kobozni. (2) A részletes eljárási szabályokat a belügyminiszter az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszterrel egyetértően rendelettel álla­pítja meg. 42. §. (1) Az, akit a kiskorú ápolása s gondozása törvény szerint terhel, vagy aki azt magára vállalta, a tizen­nyolcadik évnél fiatalabb kiskorút

Next

/
Thumbnails
Contents