Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

168. szám. 325 kezeltetni s evégből a kezelőorvos uta­sításait pontosan betartani köteles. (3) Az orvos, illetőleg nemibeteg­gondozó intézet vagy gyógyintézet kö­teles a nemibetegségben szenvedő sze­mélyt betegsége fertőző természetéről, gyógyulása előrelátható időtartamáról, a vele szemben alkalmazható kény­szereszközökről és büntetőrendelkezé­sekről felvilágosítani. 26. §. (1) Ha a nemibeteg a gyógy­kezelést önkényesen huzamosabb időre megszakítja vagy a gyógykezelésből gyógyulatlanul elmarad anélkül, hogy a gyógykezelés más helyen való foly­tatását igazolná, a kezelőorvos, ille­tőleg a nemibeteggondozó intézet köte­les erről a 4. §. (5) bekezdésében meg­jelölt hatóságnak a beteg személyi és kóradatait feltüntető jelentést tenni. A kezelőorvos, illetőleg a nemibeteg­gondozó intézet, ha az általa kezelt nemibeteg házasodási szándékáról sze­rez tudomást, vagy ha a beteg a fer­tőzés eredetére személyi adatokat kö­zöl vele, köteles erről a hatóságnak külön jelentést tenni. (2) Ha sorozáson vagy leventeköteles orvosi vizsgálatánál az nyer megálla­pítást, hogy a vizsgált személy fertő-^ zőképes vagy arra gyanús nemibeteg­ségben szenved, az eljáró orvos köteles erről a 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóságot az előző bekezdésben meg­jelölt módon értesíteni, kivéve, ha a vizsgált személy az eljáró orvosnál igazolja, hogy nemibetegség miatt gyógykezelés alatt áll. A nemibeteg­ségben szenvedő személynek katonai szolgálatból történt elbocsátását az illetékes katonai parancsnokság közli a hatósággal. (3) A jelentést (értesítést, közlést) zárt borítékban kell a hatóságnak meg­küldeni. 27. §. (1) A 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóság a 26. §. értelmében teendő bejelentés alapján vagy enélkül is, ha alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy valaki nemibetegségben szenved, de annak gyógykezeltetését elmulasztja vagy elhanyagolj a, a be­teget, illetőleg a betegségre gyanús személyt ajánlott, zárt borítékos meg­hívóval felhívja, hogy a nemibetegségek elleni védekezés szervei (35. §.) közül vizsgálat tartására kijelölt szervnél ha­ladéktalanul — esetleg ismételten is — jelenjék meg. (2) A kijelölt szerv a vizsgálatot megtartja és a betegség megállapítása esetében a beteget a kötelező gyógy­kezelésre vonatkozó rendelkezésekre megfelelően figyelmezteti, egyúttal a hatóságot a vizsgálat megtartásáról értesíti. (3) Amennyiben a vizsgálatra fel­szólított személy a hatóság felhívásá­nak megismétlés ellenére sem tesz eleget s távolmaradását kellőképen nem igazolja, a hatóság elővezettetés útján szerez érvényt rendelkezésének. 28. §. Ha a nemibeteg a 27. §. alap­ján megtartott vizsgálat után sem hajlandó magát rendszeresen kezel­tetni, a 4. §. (5) bekezdésében meg­jelölt hatóság kényszer kezelést rendel el. A kényszerkezelést fertőzőképes­ségre gyanús esetekben a nemibeteg­ségek elleni védekezés szerveinek (35. §) igénybevételével járóbeteg kezelés for­májában, fertőzőképes betegeknél pe­dig, főleg ha életmódjuk vagy foglal­kozásuk által másokat veszélyeztet­hetnek, lehetőleg kórházi zártkezelés útján kell végrehajtani. A hatóság rendelkezésének szükség esetén kény­szer útján szerez érvényt. 29. §. (1) A közhivatalnok, az orvos, úgyszintén mindazok, akik állásuk, hivatásuk vagy foglalkozásuk körében nemibetegségre 1 tudomást szereznek, ' titoktartásra kötelesek. (2) Az orvosra nézve ez a titoktar­tás nem kötelező azokkal szemben, akiket a nemi beteg közvetlenül veszé­lyeztethet. Ugyancsak nem kötelezi titoktartás a biztosító intézetekkel, illetőleg biztosító szervekkel szemben az intézet, illetőleg szerv orvosát sem. (3) A jelen §. (1) bekezdésében fog­lalt tilalom nem érinti a honvédorvo-

Next

/
Thumbnails
Contents