Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról
168. szám. 325 kezeltetni s evégből a kezelőorvos utasításait pontosan betartani köteles. (3) Az orvos, illetőleg nemibeteggondozó intézet vagy gyógyintézet köteles a nemibetegségben szenvedő személyt betegsége fertőző természetéről, gyógyulása előrelátható időtartamáról, a vele szemben alkalmazható kényszereszközökről és büntetőrendelkezésekről felvilágosítani. 26. §. (1) Ha a nemibeteg a gyógykezelést önkényesen huzamosabb időre megszakítja vagy a gyógykezelésből gyógyulatlanul elmarad anélkül, hogy a gyógykezelés más helyen való folytatását igazolná, a kezelőorvos, illetőleg a nemibeteggondozó intézet köteles erről a 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóságnak a beteg személyi és kóradatait feltüntető jelentést tenni. A kezelőorvos, illetőleg a nemibeteggondozó intézet, ha az általa kezelt nemibeteg házasodási szándékáról szerez tudomást, vagy ha a beteg a fertőzés eredetére személyi adatokat közöl vele, köteles erről a hatóságnak külön jelentést tenni. (2) Ha sorozáson vagy leventeköteles orvosi vizsgálatánál az nyer megállapítást, hogy a vizsgált személy fertő-^ zőképes vagy arra gyanús nemibetegségben szenved, az eljáró orvos köteles erről a 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóságot az előző bekezdésben megjelölt módon értesíteni, kivéve, ha a vizsgált személy az eljáró orvosnál igazolja, hogy nemibetegség miatt gyógykezelés alatt áll. A nemibetegségben szenvedő személynek katonai szolgálatból történt elbocsátását az illetékes katonai parancsnokság közli a hatósággal. (3) A jelentést (értesítést, közlést) zárt borítékban kell a hatóságnak megküldeni. 27. §. (1) A 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóság a 26. §. értelmében teendő bejelentés alapján vagy enélkül is, ha alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy valaki nemibetegségben szenved, de annak gyógykezeltetését elmulasztja vagy elhanyagolj a, a beteget, illetőleg a betegségre gyanús személyt ajánlott, zárt borítékos meghívóval felhívja, hogy a nemibetegségek elleni védekezés szervei (35. §.) közül vizsgálat tartására kijelölt szervnél haladéktalanul — esetleg ismételten is — jelenjék meg. (2) A kijelölt szerv a vizsgálatot megtartja és a betegség megállapítása esetében a beteget a kötelező gyógykezelésre vonatkozó rendelkezésekre megfelelően figyelmezteti, egyúttal a hatóságot a vizsgálat megtartásáról értesíti. (3) Amennyiben a vizsgálatra felszólított személy a hatóság felhívásának megismétlés ellenére sem tesz eleget s távolmaradását kellőképen nem igazolja, a hatóság elővezettetés útján szerez érvényt rendelkezésének. 28. §. Ha a nemibeteg a 27. §. alapján megtartott vizsgálat után sem hajlandó magát rendszeresen kezeltetni, a 4. §. (5) bekezdésében megjelölt hatóság kényszer kezelést rendel el. A kényszerkezelést fertőzőképességre gyanús esetekben a nemibetegségek elleni védekezés szerveinek (35. §) igénybevételével járóbeteg kezelés formájában, fertőzőképes betegeknél pedig, főleg ha életmódjuk vagy foglalkozásuk által másokat veszélyeztethetnek, lehetőleg kórházi zártkezelés útján kell végrehajtani. A hatóság rendelkezésének szükség esetén kényszer útján szerez érvényt. 29. §. (1) A közhivatalnok, az orvos, úgyszintén mindazok, akik állásuk, hivatásuk vagy foglalkozásuk körében nemibetegségre 1 tudomást szereznek, ' titoktartásra kötelesek. (2) Az orvosra nézve ez a titoktartás nem kötelező azokkal szemben, akiket a nemi beteg közvetlenül veszélyeztethet. Ugyancsak nem kötelezi titoktartás a biztosító intézetekkel, illetőleg biztosító szervekkel szemben az intézet, illetőleg szerv orvosát sem. (3) A jelen §. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem érinti a honvédorvo-