Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

60 19. szám. Melléklet a 19. számú irományhoz, Indokolás „az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A szabályozás előzményei. Az árurészletügylet szabályozásának kérdése régmúlt időre tekint vissza. Közel félévszázada már, hogy a kérdés újraszabályozásának tervbevételét a képviselőháznak 1890. évi október hó 30. napján tartott ülésében az akkori kereskedelemügyi miniszter, Baross Gábor bejelentette (1887. évi Képviselőházi Napló 19. kötet, 50. I.). Ehhez a nyilatkozathoz képest a kérdés szabályozásának előkészítése meg is indult. Az elkészített tervezetet még Plósz Sándor igazságügyminiszter elnöklete mellett 1903. évi január havában megtartott széleskörű értekezlet behatóan megvitatta, egyébként pedig a tervezettel szorosan összefüggő kérdéseket a XI. magyar jogászgyűlésen és a Magyar Jogász Egyletben is megtárgyalták. A hosszas előkészítés eredményeként elkészült tervezet törvényjavaslatként benyújtása azonban a képviselőházban annakidején folytatott obstrukciós viták, majd más fontosabb kérdések tárgyalása, később pedig az 1914. évben kitört világháború miatt elmaradt. A gazdasági élet azonban a kérdés szabályozását mégis felszínen tartotta s így a kérdésben elkészült törvénytervezet némi módosítással a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a varrógépek vételére nézve mint a m. kir. minisztériumnak 4.172/1916. M. E. számú rendelete bocsáttatott ki, amelynek hatályát később a gazdasági gépekre a 4.838/1917. M. E. számú rendelet kiterjesztette. Ezeket a rendeleteket azonban a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezések hatályon kívül helyezése tárgyában készült 5.230/1922. M. E. számú rendelet hatályon kívül helyezte s így a kérdésben ma ismét a magánjog általános szabályai irányadók. A mai jog. Az árurészletügylet alakszerűségei. I. Ma fennálló jogunk szerint az árurészletügylet iránt megkötött szerződés érvényességéhez alakszerűség nem szükséges. Ha azonban az eladó a vételre megfizetéséig tulajdonjogát a vevőnek részletfizetés mellett átadott dologra fenn kívánja tartani, azt csak előzetesen kötheti ki (Kúria 7.971/1929., Jogi Hírlap