Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-68. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

432 68. szám. 68. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 9.735/1939. f. ü. szám alatt Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 7.997/31—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kozma György Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város főispánja feljelentésére büntető eljárást indított »A Reggel« című időszaki lap 1937. évi június hó 14. napján kiadott 25. számában megjelent »Rupert Rezső válasza Kozma Györgynek« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »így jutottam el a Csongrád megyében s különösen Szentesen és Hódmezővásárhelyt dúló állapotokhoz, ahol mindenütt főképpen Kozma György főispánnak lett volna hivatása, kötelessége és feladata, hogy a jogrend zavartalanságának fentartásáról gondoskodjék, minden erőszakos rendbontást, lelketlen izgatást, nemtelen uszítást eleve meggátoljon. Ehelyett, mondottam, résztvett és prezideált gróf Károlyi Imre izgató gyűlésein is, amelyeknek lefolyása a sajtóból csak részben közismert és mondottam, a főispáni irodából indult el az a felekezetieskedő kampány is, amellyel a NEP-sajtó úgy állította be a szentesi polgárság egy részének a Földmunkások Szövetsége szentesi Otthonának építéséhez való hozzájárulását, mintha az szélsőbaloldali támogatás akart volna lenni. Ezzel szemben hivatkoztam a képviselőház ülésén jelenlevő igazságügy miniszter úrra, hogy ez nem igaz, mert a támogatás jószándékú volt.« »Még hozzátehetem, hogy a főispán úr magatartását annál inkább bírálnom és kárhoztatnom kellett, mert a rendszeres és céltudatos izgatások az amúgy is Viharsarok nyugalmát dúlják fel és végeredményében Szentesen is, Hódmezővásárhelyt is elsősorban a kis- és középpolgári rend érdekeit veszélyeztetik, mert itt sehol sincs olyan mamutbirtok, vagy nagyvállalat, amelyet gróf Károlyi Imre szerint „társadalmasítani" kellene. Hanem túlnyomó részében van egy méltóságban, józanságban, önérzetben s mindenféle „társadalmasítás" helyett Kossuth-hagyományokban élő büszke, előkelő lelkű birtokos polgári rend, amely ha a gondolkodás és érzés nemességét nézzük, sokkal arisztokratább, mint az idegenből odakerült főispán úr. »... másfél év óta Szentes és Hódmezővásárhely érdemes és polgári közönsége kénytelen látni, hogy fölötte és vele szemben a söpredék akar hangadó lenni.« ... az erkölcsi rendről is lévén szó — megemlítettem a főispán úr egy-két visszatetsző társadalmi és emberi