Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-687. Törvényjavaslat a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról

687. szám. 53 országgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok az ellátás korlátozásánál figyelembe nem-jöhetnek. A 2. §-hoz. A szakasz (i) bekezdése kimondja, hogy az ellátást azzal a többlettel kell csökkenteni, amely a ténylegességi illetmények, nevezetesen a fizetés, lakáspénz és családi pótlék együttes összegének 50 %-án felül jelentkezik. Az 1934 :

1. t.-c. 3. § ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az elcző bekezdésben említett rendelkezés csak a teljesen kiszolgált, valamint a lét számapaszt ás folytán elbocsátott nyugdíjasokkal szemben alkalmazandó. A többi nyugdíjasokra vonatkozólag a jelenleg érvényben álló szabály szerint az ellátást akkor kell csökkenteni, ha a nyugdíjnak, lakáspénznek, családi pótléknak és a keresetnek együttes összege a ténylegességi illetmények összegét meghaladja. Az új rendelkezés az egyenlő elbánás elvével össze nem egyeztethető eddigi helyzetet szünteti meg. Azokra, akiknél a kereseti lehetőség a beszámítható javadalmazáshoz viszonyítva 50%-nál kisebb (48%-tól 2%-ig) volt, kedvezőbb, de nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe azokat sem, akiknél a kereseti lehetőség 50%-on felüli (52%-tól 60%-ig) volt. Az utóbb említettekre azért nem hátrányos az új rendelkezés, mert csak akkor érezteti hatását, ha számottevően magas és megélhetésüket biztosító keresettel bírnak, ha azonban keresetük kisebb összeget tesz ki, a korlátozó rendelkezés a 4. §-ban megszabott létminimumokra tekintettel velük szemben úgy sem érvényesül. Űj rendelkezést foglal magában a szakasz (2) bekezdése, amely kimondja, hogyha a keresetnek és az (1) bekezdés szerint csökkentett nyugdíjnak, nyugdíjpótléknak és lakáspénznek együttes havi összege több, mint a legmagasabb miniszteri nyugdíj és lakáspénz együttes havi összege, akkor az ellátást tovább kell csökkenteni. Ez a rendelkezés lényeges szigorítást jelent az (1) bekezdésben foglalt általános szabállyal szemben. Magasabb szociális szempontokat juttat érvényre akkor, amikor a magasabb nyugdíjjal és e mellett magasabb összegű keresettel bíró nyugdíjasoknál az (1) bekezdésben meghatározott ellátási lehetőséget ott, ahol a gondtalan megélhetés biztosítva van, tovább csökkenti. A 3. §-hoz. A keresettel bíró özvegyek ellátásának korlátozására vonatkozó rendelkezést foglalja magában, amely teljesen megfelel az 1934: I. t.-c. 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. A keresettel bíró özvegyekre nézve tehát a helyzet csak annyiban változik, hogy a jövőben a törvény ált alános rendelkezésének megfelelően az özvegyi ellátás korlátozása szempontjából ezeknél is figyelembe kell venni minden olyan keresetet, amely az 1. §. {*) bekezdésében megjelölt forrásokból származik. A 4. §-hoz. A szakasz (1) bekezdése a nyugdíjasokra nézve, a (2) bekezdés pedig az özvegyekre nézve azokat az értékhatárokat állapítja meg, amelyeknél a kereset és a nyugdíj, illetve özvegyi nyugdíj együttes összege kevesebbre nem csökkenthető. E rendelkezések teljesen megfelelnek az 1934:1. t.-c. 3. §-ának - (2) és (5) bekezdéseiben foglaltaknak. A szakasz {3) bekezdése a jelenlegi szabályoknál kedvezőbb és családvédelmi okokkal indokolt azt a rendelkezést foglalja magában, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett értékhatárokat minden családi pótlékra, illetőleg nevelési járulékra jogosultnak tekintendő gyermek után a jelenlegi szabályokban meghatározott 5% helyett 10%-kal kell felemelni. Az 5. §-hoz. Az (1) bekezdés bővebb indokolást nem igényel. A (i) bekezdés szerint valótlan adatok bejelentése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a nyugdíjas vagy özvegy által jogosulatlanul felvett összegeket nem lehet jóhiszeműen felvetteknek tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ilyen többletet az illető visszatéríteni köteles. Szükséges ezt kimondani, mert méltánytalan lenne,