Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-687. Törvényjavaslat a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról

5é 687. szám. hogy áz olyan nyugdíjas vagy özvegy, aki a bejelentési kötelezettségének egyáltalában nem, illető

1 eg hiányosan vagy megtévesztési célzattal tett eleget, kedvezőbb helyzetbe kerüljön, mint az a nyugdíjas vagy özvegy, aki ennek a kötelezettségének kellő időben és pontosan eleget tett. A (3) bekezdés szerint az eljárási szabályokat kormányrendelet fogja megállapítani. II. Fejezet. A férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozása. A 6. §-hoz. Az állástalan ifjúság elhelyezkedési lehetőségének tágabb körű biztosítása cédából indckolt, hogy azok a közszolgálati és közérdekeltségi férjes nők, akiknek megélhetése férjüknek keresete folytán kellően biztosítva van, a szolgádat kötelékéből elbocsáttassanak. Azt a rendelkezést, hogy ez az elbocsátási lehetőség a köz érdekeltségi férjes nőkre is kiterjed, az 1. §-hoz fűzött indokolásban felhozott érvek támogatják. A 7. §-hoz. Ez a szakasz az elbocsátandó férjes nők nyugdíjazása, illetőleg végkielégítése tekintetében egyrészt fakultatív, másrészt imperativ rendelkezést tartalmaz. A szakaszban foglaltak szerint el lehet bocsátani azt a férjes nőt, akinek férje az iskolai képzettségéhez képest az állami rendszerű VII—

IX. fizetési osztályok legalacsonyabb fizetési fokozatára megállapított fizetés és az állomáshelye szerinti kisebb összegű lakáspénz együttes összegét meghaladó keresettel bír. Parancsolóan rendeli el a férjes nő elbocsátását a (2) bekezdésben foglalt jogszabály, amely szerint el kell bocsátani azt a férjes nőt, akinek férje az iskolai képzettségéhez képest az állami rendszerű VI—

VIII. fizetési osztályok legalacsonyabb fizetési fokozatára megállapított fizetés és az állomáshelye szerinti kisebb összegű lakáspénz együttes összegét meghaladó keresettel bír. A férj keresetének az említett fizetési osztályokban járó fizetés és az állomáshely (lakóhely) szerint járó lakáspénz együttes összegének megfelelő Összegben való megszabása szociális szempontokat érvényesít, de ezen túlmenőleg figyelembe veszi a családvédelmi szempontokat a szakasz (3) bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, amely szerint az előbb említett összegeket minden családi pótlékra igényjogosultnak tekintendő gyermek után 10%-kai fel kell emelni. A szakasz (4) bekezdésében foglalt rendelkezés bővebb indokolást nem igényel. Az (5) bekezdés arra az esetre vonatkozólag rendelkezik, amely esetben a házastársak mindegyike a 6. §-ban megjelölt álláson (alkalmazásban) teljesít szolgálatot, azonban nem a férj, hanem a feleség részesül a szakasz (1), illetve (2) bekezdéseiben megjelölt mérvű javadalmazások valamelyikében. Az egyenlő elbánás elvét veszi tekintetbe a rendelkezés, amikor kimondja, hogy e fejezetben foglalt általános szabályt ilyen esetben is alkalmazni kell. Méltányosnak és helyénvalónak látszik azonban, hogy ilyen esetben az érdekeltek részére biztosíttassék az a jog, hogy a házastársak egyikének a szolgálatból való elbocsátása kérdésében saját elhatározásukat érvényesíthessék. A 8. §-hoz. A szakasz (1) bekezdése végkielégítést biztosít az olyan férjes nők részére, akik az érvényben álló szabályok szerint nyugdíjra jogosító álláson teljesítenek szolgálatot, de a legkisebb szolgálati idő eltelte előtti elbocsátásuk esetén a jelenlegi szabályok szerint semmiféle ellátásban nem részesíthetők. Ezt a rendelkezést ugyancsak szociális és méltányossági szempontok indokolják. A (2) bekezdésben foglalt az a rendelkezés, amely az elbocsátásra okul szolgáló körülmény beálltától számítandó hat hónapos átmeneti időt állapít meg, azt a,