Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-687. Törvényjavaslat a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról

52 687. szám. A (2) bekezdés azt az általános rendelkezést tartalmazza, hogy az ellátást korlátozni, részben vagy egészben ideiglenesen meg kell szüntetni abban az esetben, ha a nyugdíjasnak vagy özvegynek a-törvényben maghatározott mértéket meghaladó keresete van.., A (3) bekezdés kétségek kizárása céljából közelebbről megjelöli, hogy a törvény korlátozó rendelkezései szempontjából milyen járandóságokat kell ellátásnak tekinteni. A (4) bekezdés aj—d) pontjai sorolják fel,, hogy milyen forrásokból. eredő kereseteket kell az ellátás korlátozása szempontjából figyelembe venni. Az a) pont az 1934: I. t.-c. 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel szemben, hogy az ellátás korlátozása szempontjából csak a közszolgálati és köz érdekeltségi alkalmazásból eredő keresetet kell figyelembe venni, azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy az említett szempontból minden szolgálati vagy munkabérviszonyból származó kereset figyelembe veendő. Ab), pont a törvény hatálya alá vonja a társulati adó alá eső vállalatok által az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak, továbbá a választmányi tagoknak, napi biztosoknak és a felszámoló bizottság tagjainak bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazásokat. A c) pontban foglaltak szerint az ellátás korlátozása szempontjából figyelembe kell venni a hatóság szabad mérlegelésétől függően adományozható jogosítványokból és engedélyekből származó keresetet. Az új rendelkezés annyiban tér el az 1934:

1. t.-c. 3. §-ának (s) bekezdésében foglaltaktól, hogy ezeket a kereseteket is a 2. §-ban foglalt általános rendelkezés alá vonja. Azt a rendelkezést, amely szerint az ilyen forrásokból eredő keresetet abban az esetben is figyelembe kell venni, ha az érdekelt a jogosítványt vagy engedélyt esetleg saját vagyonának befektetésével hasznosítja, az indoko'ja, hogy az ilyen esetekben tulajdonképpen nem a vagyonbefektetés, hanem a jogosítvány, illetőleg az engedély a kereset forrása. A d) pontban foglalt rendelkezések szerint az ellátás korlátozása szempontjából minden, az a)—c) pontok alá nem eső személyes tevékenységből származó keresetet figyelembe kell venni. A fenti pontokban foglalt rendelkezések tehát a személyes tevékenységből származó keresetnek az ellátás korlátozása szempontjából figyelembe veendő körét lényegesen kibővítik.. Ez a rendelkezés az egyenlő elbánás elvét juttatja érvényre. A bekezdés a kereseti forrásokat a kételyek és viták kizárása céljából részletezi. Az (5) bekezdés azokat a forrásokat jelöli meg, amelyekből eredő keresetet az ellátás korlátozása szempontjából nem lehet figyelembe venni. A bekezdés a) pontjában foglaltak szerint — kivéve a (4) bekezdés c) pontjában említett esetet — nem jöhet figyelembe a saját vagyonból, illetőleg annak kezeléséből eredő kereset. Azok az okok ugyanis, amelyek az ellátásnak kereset esetén való korlátozását indokolják, illetőleg az a cél, amelyet a javaslat ezzel a korlátozással elérni kíván, nem forog fenn abban az esetben, amikor a kereset a saját vagyonnak bizonyos kisebb-nagyobb mérvű tevékenységgel való gyümölcsöztetéséből származik. A b) pontban foglalt rendelkezés a tudomány és a művészet magasabb kulturális és erkölcsi céljait és rendeltetéseit veszi figyelembe akkor, amikor a tudomány, a,z irodalom és a művészet kiválóságainak arra az esetre, ha azok az említett irányokban egészen önálló, független, szabad tevékenységet fejtenek ki, a rendelkezések hatálya alól való kivétellel különös kedvezményt biztosít. A c) pontban foglalt rendelkezés kételyek kizárása céljából kimondja, hogy az