Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

707. szám. 453 hold összes és 706.586 kataszteri hold igénybevehető mezőgazdasági területtel; négyezertől tízezer holdig terjedő mezőgazdasági területtel bíró 97 birtok 595.923 kataszteri holdnyi összes és 259.253 kataszteri hold átengedés alá vonható mezőgazdasági területtel; ezerötszáztól négyezer kataszteri holdig terjedő mezőgazdasági területtel 315 korlátolt- és szabadforgalmú ingatlan 721.097 kataszteri hold összes és 211.038 kataszteri hold igénybevehető mezőgazdasági területtel; a háromszáztól ezerötszáz kataszteri holdig terjedő korlátolt forgalmú (s az itt említett személyek tulajdonában álló) ingatlanok közül 1129 birtok 666.513 kataszteri hold Összes és 199.954 kataszteri hold átengedésre kijelölhető mezőgazdasági területtel és végül 852 olyan szabadforgalmú birtok, amelynek egy tagban fekvő mezőgazdasági területe ötszáztól ezerötszáz kataszteri hold között van, 693.802 kataszteri hold összes és 138.760 kataszteri hold igénybevehető mezőgazdasági területtel. A felsorolt kategóriákban már bentfoglaltatik 326 zsidó tulajdonban álló — 300 kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági területtel biró — ingatlan is, 240.962 kataszteri hold összes és 72.141 kataszteri hold igénybevehető mezőgazdasági területtel és 66 nem magyar állampolgárnak 109.138 kataszteri hold mezőgazdasági területtel bíró ingatlana 44.649 kataszteri hold átengedésre kijelölhető mezőgazdasági területtel. A javaslat szerint maximálisan igénybevehető összesen 1,515.590 kataszteri holdnyi mezőgazdasági ingatlanból levonva a 462 közbirtokossági és úrbéres, tehát kollektív vagyont képező, birtokpolitikai célokra rendesen csak kevésbbé alkalmas birtok 312.689 kataszteri holdnyi összes mezőgazdasági területét, — illetőleg annak igénybevehető hányadát is — közel másfélmillió holdat tesz ki az a mezőgazdasági terület, amelynek a felhasználását a javaslat — a jelentkező szükséghez képest — lehetővé teszi. A földhözjuttatás anyagi előfeltételeinek a mérséklése, a kishaszonbérleti rendszerre való áttérés kétségtelenül jelentősen meg fogja könnyíteni azoknak a földhözjuttatását, akik eddig anyagi gyengeségük miatt tulajdonszerzésre képtelenek voltak, de véleményem szerint nem jelent hátrányt az átengedésre kötelezett tulajdonosok szempontjából sem. A javaslat az Országos Földhitelintézetnek vagy más, a földmívelésügyi miniszter által kijelölendő szervnek a bekapcsolásával a telepítési alap terhére, maradéktalanul biztosítja az átengedésre kötelezett tulajdonosoknak a jogos földjáradékra való igényét a kishaszonbérletek tartama alatt, a tulajdoni megváltás alkalmával pedig lehetővé teszi számukra, hogy igénybevett ingatlanaik becsértékének legalább felerésze erejéig készpénzben kifizetett ellenértékét más ingatlanba vagy más termelési ágba fektetve, azt jövő érdekeik szolgálatába állíthassák. Akár könyvadósság vállalásával, akár általánosan kötvényes kielégítéssel rendeztetnének a tulajdonosokkal szemben keletkező tartozások, ilyen rendelkezés mindig lehetőséget adna arra, hogy az átengedésre kötelezettek felélve az évi kisebb törlesztőrészleteket, bizonyos idő múlva földben bírt vagyonukat oly módon veszítsék el, hogy azoknak tőkeállagát sem más termelési ágba, sem más ingatlanba befektetni nem tudnák. Javaslatom a már tárgyalt tartós és tulajdonul is megszerezhető kishaszonbérleteken kívül az 1920 : XXXVI. törvénycikk, illetve 1924 : VII. törvénycikk alapján létesíthető időleges kishaszonbérletek alakítására is súlyt helyez. Az a rendelkezés, amely az eddigi 15%-ról egyharmadra emeli fel a 100 holdon felüli mezőgazdasági területtel bíró és haszonbérletileg hasznosított mezőgazdasági ingatlanokból kishaszonbérletek céljaira igénybevehető területek alsó határát, végső kihatásában ugyancsak az időleges kishaszonbérletek számának és területének jelentős gyarapodásával fog járni. A 100 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanoknak összes területéből ezidő-