Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

454 707. szám. szerint 1,806.000 kataszteri holdat hasznosítanak haszonbérletileg s ebből a területből £08.000 kataszteri holdat tesz ki a 100 kataszteri hold alatti kishaszonbérletek területe. A javaslatnak a rendelkezései, amelyek az igénybevétel alsó határát több mint kétszeresére emelik fel, ennek a területnek reális számítás szerint is belátható időn belül kb. 200.000 kataszteri holddal való megnövekedését fogják lehetővé tenni. A javaslatnak a mező- és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonszerzését újra szabályozó rendelkezései — mint már említettem —• végső célként a magyar földnek elsősorban a hivatásos gazdák számára való biztosítását célozzák. A nem magyar állampolgárokkal szemben felállított tulajdonszerzési korlátozások egyes külállamok hasonló rendelkezéseiben találják magyarázatukat, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és kereskedelmi társaságok ingatlanszerzésének feltételekhez kötésével pedig jövőben olyan esetleges törekvéseket kívánok ellensúlyozni, amelyek a földet csak árunak tekintve, azt nyerészkedési céljaik kielégítésére kívánnák felhasználni. A javaslatnak idevágó rendelkezései — természetszerűen — nem kívánják akadályozni ezeket a vállalatokat sem abban, az általam inkább előmozdítani kívánt törekvéseikben, hogy saját tőkeerejükkel is, jogos és méltányos üzleti feltételek és állami ellenőrzés mellett nagyobb mezőgazdasági ingatlanok eldarabolásában résztvehessenek. Magától értetődően nem lehet a javaslat annak sem akadálya, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és kereskedelmi társaságok gyár, bánya, ipar- vagy fürdővállalkozás, illetve kereskedelmi vállalat céljára szerezhessék meg azokat az ingatlanokat, amelyek ezek létesítéséhez szükségesek, vagy hogy erre a célra való ingatlanokat erdősítés vagy telkesítés céljából szerezzenek meg. Összefoglalva az elmondottakat, megállapítom, hogy a javaslat közel 1 y

2 millió hold mezőgazdasági területnek birtokpolitikai célokra felhasználását lehetővé téve, olyan távlatokat nyit meg a magyar birtokpolitika előtt, mint egyetlen törvény sem az 1920-as földreform óta. Végrehajtásától — mint a telepítési törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok bizonyítják •—• főképpen a birtokkiegészítésre szoruló törpebirtokos tömegek gazdasági megerősítése és önállósítása remélhető. Tudom azt, hogy ilyen nagyságú mezőgazdasági területnek aránylag rövid idő alatt új birtokosok kezére juttatása, különösen az első időben, szükség szerint befolyásolni fogja — bizonyos fokig — a mezőgazdasági termelés folytonosságát. A végrehajtás feladata lesz a földhözjuttatandók helyes kiválasztásával s a termelési szempontok fokozott figyelemreméltatásával odahatni, hogy ezek a kikerülhetetlen zökkenők ne válhassanak a termelés biztonságát és eredményességét hosszabb időn át veszélyeztető tényezőkké. Különösen fontosnak tartom — egyéb szempontokból is — a földhözjuttatandók lelkiismeretes szelektálását. A javaslat a földbirtokpolitika súlypontját a kishaszonbérletekre helyezve a földhöz juttat ás anyagi előfeltételeit oly mértékben enyhíti, amely erőteljesen megnöveli azoknak az igénylőknek a számát, akik e javaslatra támaszkodva fogják földhöz juttatásukat kérelmezni. Mindent el kell követni a végrehajtás során, hogy az igénylők megnövekedett tömegei közt ne lehessenek úrrá a napi politika szenvedélyei, ezek a tömegek ne lehessenek olyan esetleges izgatások melegágyaivá, amelyek minden földnélkülinek — a különben is lehetetlen — földhöz juttatását követelnék. A földnélküli mezőgazdasági bérmunkavállalók súlyos problémáit csak birtokpolitikával megoldani nem lehet. E probléma enyhítéséhez a birtokpoHtikának is hozzá kell járulnia azzal, hogy e rétegeket is törekszik hozzájuttatni a számukra elsősorban fontos házhelyekhez és családi otthonokhoz s ezek foglalkoztatását is igyekszik biztosítani a kísérletképpen bevezetett részes vagy egyéb kishaszon-