Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről
452 707. szám. rétegek nem bírnak, együttjáró fáradságokat, a kísérletképpen bevezetett rendszer mindkét fél javára szolgálhat, ellenkező esetben a részesművelések széleskörű alkalmazásától el kell tekinteni. Az átengedési eljárás alá vonható ingatlanok körének a kiterjesztésén kívül a javaslat még egy tekintetben, az azonnali készpénzkártalanítás kérdésében tér el a telepítési törvénytől. Mint a telepítési törvény, benyújtott javaslatom is a magántulajdon elvi alapján,áll. Teljes mértékben elismeri az átengedésre kötelezett tulajdonosok igényét birtokpolitikai célokra átengedett földjük teljes és valóságos tulajdoni ellenértékére csakúgy, mint a haszonbérlet tartama alatt az igénybevett föld járadékának megfelelő haszonbérre is. Megfelelő, az államháztartás helyzetével arányban nem álló fedezet hiányában azonban nem lehet fenntartani az 1936 : XXVII. t.-c. 29. §-ának azt a rendelkezését, amely a törvény 8. §-a alá eső legnagyobb kiterjedésű szabadforgalmú ingatlanok átengedésére kötelezett tulajdonosainak 100%-os azonnali készpénzkártalanítását rendelte el. Kikerülendő azt az ellenmondást, amely a nagyobb ingatlanok tulajdonosainak 100%-os rögtöni készpénzkártalanítása, a kisebbeknek pedig ennél csak kisebb százalékban megállapítható készpénzkártalanítása közt jelentkezhetett volna, a javaslat egységesíti és mindenkivel szemben érvényesíti a kártalanításnak új rendjét, amely szerint a tulajdoni megváltás alkalmával a tulajdonosnak járó ellenérték felerész erejéig készpénzkártalanítással, másik fele pedig 25 éves törlesztéssel rendezendő. Figyelemb evévé, hogy számos — a miénknél gazdagabb — állam is az említettnél kisebb %-ban kártalanítja a birtokba-, illetve tulajdonbavétel alkalmával készpénzzel a földjeik leadására kötelezett tulajdonosokat, az azonnali készpénzkártalanítás arányát az átengedésre kötelezendő tulajdonosok szempontjából is kielégítőnek kell tartanom. A telepítési törvénynek az átengedésre kerülő területek kijelölésére vonatkozó rendelkezései fenntartásával az okszerű gazdálkodás továbbfolytatását kívánom biztosítani. E törvény — ugyancsak a termelés folytonossága biztosítása céljából — egyes rendelkezései fenntartását, mint az átengedésre kijelölhető ingatlanok három éven belül való előzetes megjelölését és tanúsítványok kiszolgáltatását — tekintettel a törvényjavaslat tervezett gyorsütemű végrehajtására, amelyre nézve a javaslat 1. §-a utasítást is tartalmaz — mellőzhet őnek tartottam. A belterjesebb mezőgazdasági termelés védelmére kifejezetten hatályban tartja a javaslat a telepítési törvény 14. §-át is. Különösebben indokoltnak látszik e §. rendelkezéseinek a jövőben is való alkalmazása a közel jövőben nagyobb arányokban megindítani kívánt öntözésekre tekintettel. A javaslatnak az a célkitűzése, amely évenkint kötelező, fokozott birtokpolitikai tevékenység folytatását rendeli el, nem áll ellentétben a telepítési törvényben kezdeményezett s általam is vallott azzal a felfogással, amely birtokpolitikai helyzetünk megjavítására, egyensúlyban tartására, folyamatos, állandó birtokpolitikai tevékenység folytatását tartja szükségesnek. E rendelkezés felvételének egyetlen célja, hogy az ezidó'szerint súlyosabban érezhető földigények rövid határidőn belüli fokozott kielégítésével biztosítsa a következő években a birtokpolitikai tevékenység nyugodtabb légkörben való folytatását, a mezőgazdasági termelésnek pedig hosszabb időre az annyira szükséges nyugalmi helyzetet. A javaslat várható számszerű eredményeit vizsgálva, megállapítom, hogy a javaslat végrehajtása körülbelül másfélmillió hold mezőgazdasági területnek birtokpolitikai célokra való felhasználását teszi lehetővé. A javaslat 3. §-a szerint átengedési eljárás alá vonható a tízezer holdon felüli ingatlanokból összesen 46 korlátolt—-és szabadforgalmú birtok 1,054.544 kataszteri
