Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
702. szám. 307 üzemek adatbejelentései megbízhatatlanok. Jellemző e tekintetben, hogy a törvény végrehajtásával megbízott kormánybiztos eddig 127 vállalat bejelentését vizsgáltatta meg ellenőrző szakértőkkel s a 127 vállalat közül csupán egy tett a valóságnak megfelelő, hű bejelentést; a végrehajtásnak eddig eltelt rövid előkészítő szakában is már mintegy 15.000 esetben kellett a kihágási eljárást megindítani. Sok visszaélés mutatkozik a kedvezmények biztosítása érdekében is, különösen a tűzharcosi minőségnek és az áttérésnek igazolására használt megbízhatatlan okiratokkal. További indoka a törvényjavaslat előterjesztésének a felvidéki területeknek az ország területéhez való örvendetes visszacsatolása következtében előállott az a helyzet, hogy az ország zsidó lakosságának száma nagyobb arányban emelkedett, mint amilyen arányban az ország összes lakosságának a száma gyarapodott. így a zsidók országos számarányának lényeges emelkedésével kell számot vetnünk, ami a zsidókérdést erősen kiélesíti és a társadalmi és a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében hatályosabb megoldás útjára tereli. A törvényjavaslat előterjesztése indítóokainak ismertetése során nem mellőzhetjük annak a megfigyelésnek a megemlítését sem, hogy az 1938 : XV. törvénycikk meghozatala után számarányukat messze meghaladóan vettek és vesznek részt a zsidók továbbra is az önző vagyoni érdekből elkövetett bűncselekményekben és különösen azokban, amelyek az ország gazdasági létének az aláásására alkalmasak. A külföldi fizetési eszközökkel űzött visszaélések elkövetői csaknem kizárólagosan zsidók s az államhatalomnak nagyarányú felkészültséggel kell állandóan őrködnie, hogy visszaéléseik ezen a téren az ország gazdasági helyzetét meg ne rontsák. Ezek a tanulságok egyúttal meggyőzőek abban a tekintetben is, hogy annak a nagy szociális programmnak a végrehajtásában, amelynek megvalósítása a nemzetnek szinte létfeltétele, a zsidóság túlzott gazdasági térfoglalása erősen gátló tényezőként fog közreműködni, ha csak idejekorán nem foganatosíttatnak olyan intézkedések, amelyek ezt a túlságos térfoglalást visszaszorítják. A zsidóság ismertetett jellemrajzának és érintett mai európai helyzetének összevetéséből még egy további tanulságot, következményt is le kell vonnunk. Nevezetesen rá kell mutatnunk arra, hogy a zsidókérdést egy-egy állam .egymagában sem önmagára, sem az államok összességére vonatkoztatva megoldani nem tudja. A kérdésnek egyedül belső jogszabályalkotás vagy más belső intézkedések útján tökéletes megoldása nincs. Minden intézkedés e téren feltétlenül kihat legközvetlenebbül a szomszédosadé enyhébb következményeiben valamennyi államra. Ebből helyesen lehet levonni azt a megállapítást, hogy a zsidókérdés nemzetközi jellegű kérdés, úgy, amint az államoknak sok más közös érdekű kérdése, amilyenek például a világforgalom, a világgazdaság, az egészségügy és a művelődés egyéb nagy kérdései, amelyek közül nem egy nemzetközi szabályozás útján a művelt államokra nézve csaknem tökéletes megoldást nyert. Ennek felismerése alapján megfontolás tárgyává kellett tennünk azt is, hogy a törvényjavaslatban foglalt és az ország belső viszonyaiban érvényesülő szabályozáson felül a zsidókérdésnek nemzetközi úton való megfelelő megoldását is alkalmas időben, alkalmas módon szorgalmazni kell. A kitűzött célt, jelesül a zsidóság túlságos térfoglalásának visszaszorítását mind a közélet, mind a gazdasági élet terén és ezzel a társadalmi és a gazdasági egyensúly helyreállításának biztosítását a minisztérium a törvényjavaslatban javasolt következő alapvető rendelkezésekkel kívánja megvalósítani. Meghatározza a törvényjavaslat azt, hogy rendelkezései szempontjával kit kell zsidónak tekinteni.
